Az ember egyből a líbiai sivatag szívében található tengerre gondol. Nem, nem a földalatti tengerre, amit nemrég Kadhafi használta volna fel ahhoz, hogy az élettelen dombokat bokros kertté varázsolja. Ez itt az a tenger, ami tele van homokkal.
Pontosan, egy tenger a homokban? Milyen abszurd gondolat! Hisz tenger és homok, ezek nem párosulnak. Ráadásul a desztináció ebben az esetben természetesen egy sivatagban található, ami maga is homokból épül fel, igaz?
Ez nem képzelet. A sivatagokat általában sík terréndarabok alkotják, amelyek kisebb d
űnékkel vannak tele, melyek a szélben lassan utaznak egy helyről a másikra. Tehát a kép, amit a sivatagról legtöbben felidézünk magunkban, az SÍK vidéket takar.
De a Líbiai-sivatagban gondolkodva az ember tapasztalja, hogy a közepén található egy nagyon érdekes terület, ami szinten egyáltalán NEM SÍK. Ez a terület, ami körülbelül 72 000 km²-t fed le, olyan, mintha valóságos hullámzó homok lenne, melyek között vannak olyan hullámok, amelyek magasabbak egy kilencemeletes háznál.Objekt_wrapper:
A helyi egyiptomiak és líbiaiak ezt a területet Nagy Erg-tengernek hívják, ami nagyjából „hullámtengert” vagy „dűnétengert” jelent. És itt kezdődik az igazi történet.
Hiszen az egyszeri egyiptomiak a fáraók idejében épp ebbe a Nagy Erg-tengerbe utaztak. Útjuk gyakran 900 kilométeres gyaloglással járt, míg sikeresen eljutottak ebbe a hullámzó sivatagba. De mi vitt az embereket arra, hogy egy ilyen extrém utazásba bele merjenek vágni?
A válasz az üveg és a kapzsiság.
A mi történetünk főszereplője, az üveg lesz. A fáraók és a föníciai kereskedők kapzsisága miatt az egyszeri emberek belekeveredtek nagy kalandokba és sivatagi utazásokba.
Az üveget ismert módon a föníciai kereskedők találták fel az ősidőkben. A terméket gyakran szembetűnt sérülésekkel, karcolásokkal és más gyártási hibákkal, nem volt tisztán átlátszó, mégis, hatalmas értékének örültek a fáraók. Sőt, időnként akár az aranynál is értékesebbnek vélték, így óriási mennyiségben vásárolták a föníciaiaktól.
Idővel azonban a kereskedők kezdtek a fáraók türelmére menni, és túl sokat kértek a törékeny termékért. Így már nem volt érdemes a fáraóknak fenntartani ezt a luxust.
A választ pedig a Nagy Erg-tenger nyújtotta.
Pontosan ott, a dűnék közt találtak rá az átlátszó üvegdarabokra. Ezek a darabok nagyon sokszor olyan tiszták voltak, mint a könnycsepp. A fáraók rendszeresen küldtek tömegesen csoportokat, hogy újabb és újabb „stalkereket”, avagy üvegkeresőket küldjenek a sivatagba és a Nagy Erg-tengerbe, hogy újabb és újabb adag üveget hozzanak.
Akkoriban a sivatag nem volt lakatlan vidék. A helyi emberek nem voltak különösebben boldogok azzal, hogy idegenek tömegei jártak keresztül a területeiken. Így a látogatókat nem éppen vendégszeretettel fogadák. A betolakodók éjszakai lemészárlása akkoriban megszokott dolog volt.
A Tutanhamon sírjában talált feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy az uralkodó ékszereit égi kövekből készítették, amelyeket a szolgái hoztak el. Az 1200 fős csapatból állítólag csak egyetlen ember tért vissza. De a gyönyörű ékszerekért a fáraó kész volt meghozni ezt az áldozatot.
Meglepő módon úgy tűnik, az egyiptomiak nem szenvedtek sok demográfiai problémától a fáraók idején.
Idővel jól felszerelt seregeket küldtek a sivatagba, akik hatékonyan visszaverték a helyi törzsek támadásait. Az üvegáramlás Egyiptomba csak növekedett. Majd az egyiptomiak maguk is rájöttek az üvegkészítés titkára, így véget vetve a föníciaiak üzletének.
A líbiai sivatag helyi lakosai nemriég elkezdtek összegyűjtögetni a maradékot, szándékukban állt Egyiptomba szállítani és eladni a található darabokat. De az egyiptomiak csak visszautasították őket gúnnyal a hangjukban:
– Boccs de, ezt mi is meg tudjuk csinálni.
A líbiai üveg iránti eklektikus érdeklődés csak a modern tudósok gondolkodásbeli változásának köszönhető, akik elgondolkodtak azon, hogy miért csak ezen az egyetlen helyen található meg. Kiderült, hogy 28 millió évvel ezelőtt becsapódott a sivatag közepébe egy nagyobb égitest, ami körülbelül 150-szer nagyobb volt mint a tunguszkai meteorit. A hatalmas robbanás hatására a homokból üveg lett, ami egy egyedülálló ásványt hozott lére, ami 96%-ban szilícium-dioxidból és 4%-ban magának a meteoritnak az anyagából áll.
Ma már líbiai üvegdarabkákat szabadon el lehet vásárolni pár tízezer forintért. Az internet tele van velük. De figyelem, Egyiptomban és Líbiában a törvény tiltja az üveg kivitelét. És a tilalmat szigorúan tartatják, a 7 év börtön nem tréfadolog.
