Ez a melegséget és kifejező hangot sugárzó színésznő valóban különleges tehetség. Nem csak a színpadon, hanem szinkronszínészként is rajonganak érte az emberek.
Molnár Piroska Ózdon született 1945. október 1-jén. Ő Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, valamint a Nemzet Színésze. Emellett elkötelezett oktató a következő generáció számára, mivel tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen színpadi beszédet. Édesanyja erdélyi származású, Andrássi Viktória volt a neve. Édesapja, Molnár József sovjet hadifogságban maradt, nem tért haza, ezért édesanyja szeretett volna visszatérni Erdélybe, de már nem volt lehetőségük, mivel a határok zárva voltak, így letelepedtek Kunágotán. Abban az időszakban nagyon fontos volt egyetlen gyermekként, hogy szakmát tanuljon, ezért Molnár Piroska a szegedi közgazdasági szakközépiskolában tanult. Végül mégis sikeresen felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1964 és 1968 között tanult.
A közönség először találkozott vele 1966-ban, amikor részt vett a Táncdalfesztiválon és énekelt egy dalt. A főiskola elvégzése után nem alkalmazták a Nemzetiben, annak ellenére sem, hogy Babarczy László ajánlotta, ezért Szegedre került, ahol 3 évig játszott. Ezután következett a kaposvári Csiky Gergely Színház. Ebben az időszakban készült el a csodálatos “Árvácska” film. Majd sorban játszott a Nemzetiben, a Katona József Színházban, újra a kaposvári színházban Alföldi Róbert igazgatói alatt, majd a Nemzeti Színházban. Alföldi Róbert távozása után a Tháliában találta meg új szerződést. Prózai és zenés darabokban, valamint vígjátékokban is kiválóan játszik. Filmjei közül említésre méltó a Schneiderné szerepe a “Hyppolit a lakájban”, az anya szerepe az “Indul a bakterházban”, valamint Aranka szerepe a “Csinibaba” című filmben. Több mint 200 színpadi szerepben, 100 filmben és számos tévéfilmben lehetett csodálni tehetségét, emellett szinkronszínészként is legalább ilyen sikeres.
