Az élet hajlamos olyan kínos pillanatok elé állítani bennünket, melyeket legszívesebben elfelejtünk, vagy még inkább – olyan helyzetekbe sodor, amit előre látva nulladikhoz közelítő eséllyel élnénk meg.
10. A legutóbbi, fontos vizsgám reggelén pont késve ébredtem fel. Beviharoztam a vizsgaterembe, mélyen szégyellve magam. A tanárom megkérdezte, ki vagyok. Meglepettem, amikor a nevem elmondása után csak annyit mondott: „Ne tréfálj! Ismerem azt az embert, akitől a nevedet el akarod adni. Ne próbáld meg becsapni.” Később megmutattam a személyi igazolványomat, mondtam neki, hogy reggel nem sikerült sminkelni, talán ezért nézek ki másképp.
9. Egy jó buli után a legtöbb ember fejfájással és rosszulléttel ébred. Az utolsó alkalommal azonban én fejborításos virágokkal a fejemen ébredtem. Ráadásul a szomszéd virágágyásában, virágok között.
8. Egyszer egy osztálykiránduláson leestem az emeletes ágyról, ami miatt a kezem és a lábam is eltört. Majd sok évvel később randiztam egy sráccal, és megbotlottam a sétánk közben. Viccesen mondtam neki, hogy óvjon engem, mert hajlamos vagyok a balesetekre. Ekkor nevetve azt mondta, hogy csak túlozok. „Képzeld, hogy a testvéremnek volt egy osztálytársa, aki leesett egy emeletes ágyról, és fél évig kellett otthon feküdnie begipszelt végtagokkal. Ő tényleg ügyetlen.” Az a „valaki”, aki leesett az emeletes ágyról, én voltam.
7. Egyik nap az utcán sétálgatva találkoztam egy nővel, aki széles mosollyal az arcán elterjesztette a karjait, mintha meg akarna ölelni. Zavaromban azt gondoltam, hogy ismerősöm lehet, és indultam felé kinyújtott karokkal. Ekkor azt mondta: „Nem te, ő!” És a mögöttem sétáló párra mutatott. Mindketten nagyon nevettek ezen, miközben elballagtam szégyenkezve.
6. A játszótéren voltam az unokahúgommal, egyszer csak felkapok egy kisgyereket a karomba, mert azt hittem, hogy ő az unokahúgom. Ekkor előjött a gyerek anyukája, rámnézve azt mondta, hogy azonnal tegyem le a gyerekét.
5. Ahogy beszéltem egy munkatársammal, azt kérdeztem tőle, milyen nevet adtak az újszülött kisfiuknak. A válasz: „Legolas”. Teli torokból felnevettem, mert azt hittem, hogy csak tréfál, de az arckifejezéseből gyorsan kiderült, hogy komolyan beszél.
4. Az iskolában minden nap integettem a forgalomirányítónak, míg az édesanyám rá nem kérdezett, hogy kinek integetek mindig. Ekkor derült ki, hogy a forgalomirányító helyett egy nagy postaládával integettem nap mint nap. Az édesanyám ezt követően elvitt a szemészhez, és megkaptam az életem első szemüvegét.
3. A feleségem szokott hazavinni munkából, de ezen a napon egy férfi kollégám adott liftet. Mikor megérkeztünk, csókolózni akartam vele, ahogyan általában a feleségemmel teszem búcsúzáskor. A kollégám ijedten húzódott el, és én szerencsére még időben eszméltem fel. Aztán gyorsan kiszálltam az autóból, és soha többé nem beszéltünk az esetről, de még most sem tudok a szemébe nézni ebbe gondolva.
2. A nagynéném Görögországban nyaralt, és egy nagy, elegáns étterembe ment. Nem beszél görögül, így kézzel és lábbal mutogatott a pincérnek, hogy mit szeretne rendelni. Fizetésnél a pincér nem engedte neki kifizetni a számlát. Ekkor derült ki, hogy a nagynéném valószínűleg beült valakinek az esküvőjére, és őt is a vendégek közé sorolták.
1. Eleinte a tanár úr számára volt ez a kellemetlen helyzet, de aztán gyorsan fordult a kocka.
