„Egyszer egy öregasszony sétál az utcán, amikor észrevesz egy ismerős fiatalembert.
Megállítja, és mondja neki:
– Te, Józsi, hallottam, hogy feleségül vetted a Máriát!
– Igen, így van, néni.
– De jó!
Mária mindig is helyes lány volt!
– Igen, néni, de sajnos nem a legokosabb.
– Miért, miért mondod ezt?
– Hát, ahogy a házasságunkat elkezdtük, a templomban azt kérdezte a pap, hogy ‘Aki jogilag itt egybe kel a másikkal, jelentkezzen!
’
– És?
– Hát, ő azt mondta:
‘Jelentkezem!
’
– De hát az nem olyan egyszerű!
– Tudom, de ő minden szögből be akarja járni az életet.”
A szegény paraszt a plébánoshoz megy.
„Egyszer egy szegény paraszt bement a plébánoshoz és kérdezte:
– Tiszteletbeli atyám, tudna-e segíteni nekem, mert a fiam iskoláskorba lépett és nem tudom, hogyan tudnám beszerelni a taníttatását?
A plébános gondolkodott egy kicsit, majd azt mondta:
– Hát, tudod, van egy jó hírem:
az ökumenikus közösségeknek van egy pályázatos programjuk, amely sok rászoruló családnak segít.
– Nagyon jó, atyám!
A pályázatot hol lehet beszerezni?
– Hát, először is, meg kell kérdezni a feleségedet, ő tudja, ki a falu csoportvezetője.
– Oké, de miért ő?
– Mert minden pályázat előtt kötelező, hogy a feleséged két órán keresztül papírokat írjon.”
A szomszédokat zavarta a folyamatos kiabálás.
„Az egyik kis faluban a szomszédokat zavarta a folyamatos kiabálás.
A zöldségeshez elmentek, hogy panaszt tegyenek.
– Azt mondják, hogy az öregasszony mindig kiabál a nagyanyja jövő időjárásáról!
A zöldséges rávág:
– De hát, ő a legjobb időjós a faluban!
– Igen, de már megint azt mondta, hogy a hétvégére havazás várható, és senki sem akarja a szánkót elővenni.
Ekkor a zöldséges felnevetett és azt mondta:
– Miért nem kérdezik tőle, hogy hozott-e már fát a hóra?”
Egy férfi elmegy a temetőbe.
„Egy férfi elmegy a temetőbe, és lát egy öregasszonyt, aki a sír mellett ül.
Megkérdi tőle:
– Néni, itt várja az urát?
– Hát, nem pont így terveztem, de a régiek nem mindig hallgatnak ránk.
– Miért, mikor halt meg az ura?
– Hát, tegnap temettük el.
– És mit csinál itt egyedül?
– Hát, mondtam neki, hogy hozza vissza a téli kabátját, de ő nem hallotta meg.
Erre a férfi rákérdezett:
– Ugyan miért kéne neki kabát?
– Hát, mert most már ő fázik, de az nem segít!
”
Az orvos és a beteg.
„Egyszer az orvos megkérdezi a beteget:
– Na, milyen panaszod van?
A beteg így válaszol:
– Hát, doktor úr, nem tudom, hogy hol kezdjem.
– Hát, meséld el szépen sorjában!
– Jó, hát először is, a napokban a feleségem azt mondta, hogy sokat iszom…
– Mennyit iszol?
– Hát, mondta, hogy minimum ötször iszom egy nap.
Erre az orvos:
– Hát, az nem olyan sok…
A beteg erre:
– Igen, csak ha nem jókedvemben teszem.
– Mivel iszod?
– Hát, csapvizet, de mindig kérek a feleségem tűzoltós poharaiból.”
A varázsló és a szegény ember.
„Egyszer egy szegény ember találkozik egy varázslóval.
A varázsló azt mondja:
– Ha egy kívánságod van, mondd el!
A szegény ember elgondolkodik, majd azt mondja:
– Vess egy milliárd forintot a lábamhoz!
A varázsló csinálja, de a következő pillanatban a szegény ember a földre zuhan.
– Miért?
– kérdezi a varázsló.
– Hát, azt hittem, csak a kívánságomat mondtam el.
Erre a varázsló:
– Igen, de azt is nézd meg, hogy fogalmaztad meg…”
Az üzletember és az öregasszony.
„Az üzletember sétálgat a faluban, amikor meglát egy öregasszonyt a piac mellett.
– Jolán néni – mondja az üzletember -, miért nem vesz ilyen drága zöldséget?
– Mert nem tudok annyit költeni!
– De hát, attól jó minőség van az ön házában!
– Igen, de ha az emberek nem fogják elvenni a kertemről, minek vásároljak?”
A kiskutyás fotózás.
„Egy fiatal pár elmegy a fotóshoz, hogy készítsenek róluk egy képet a kutyájukkal.
– Kérem, csinálja meg jól, mert csak egyszer csinálunk ilyen képet!
A fotós mosolyogva válaszol:
– Ne aggódjanak, mindent megteszek!
A kutya szépen ül, a pár pletykál, majd a fotós hangosan kérdezi:
– Gyerekek, miért csak ti ketten van itt?
– Hát, a kutyát nem szereti a nagymama?
– Az nem érdekes, de az lenne az igazi, ha benne is lenne!
A pár nevet:
– Hát, az öregasszony mindig azt mondja, hogy nem szabad fotókat készíteni a kutyákról, mert nem kapnak helyet a fiókjában.”
Az autóval a faluba érkező új lakó.
„Az autós éppen a faluba érkezik, amikor meglát egy öregasszonyt, aki a kerítés mellett áll.
– Jó napot, néni – köszönti az öregasszonyt.
– Tudja, merre van az önkormányzat?
Az öregasszony csak néz rá, majd azt mondja:
– Hát, az nincs itt, az a másik faluban van!
– És nem tudja, hogy hol az az önkormányzat?
– Én már régóta itt élek, de akkor is olyan rég jártam arra!
Az autós mosolyogva mondja:
– Hát, néni, nem is érzem a falut, csak az autó csattogását hallom!
”
