Egyre több országban és az Európai Unióban is egyre hevesebb vita zajlik arról, hogy vajon be kellene-e tiltani a gáztűzhelyek használatát.
Eredetileg azt tervezték, hogy a gáztűzhelyek betiltásával csökkenthető lenne a szén-dioxid kibocsátás, ezzel hozzájárulva az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Azonban mára több ellenérv is felmerült.
Az energiahatékonysággal foglalkozó szervezetek tanulmánya szerint a gáztűzhelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a beltéri levegőszennyezéshez. Túllépik a levegőminőségi irányelveket, és növelik a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát. A kutatás rámutat arra, hogy ha nincs megfelelő szellőzés, akkor a gázfőzés során nitrogén-dioxid (NO2) és más káros anyagok kerülnek a levegőbe, melyek negatív hatással lehetnek az egészségre. Ez súlyos problémákat okozhat otthonainkban.
Az Európai Unióban már felmerült a tervezett intézkedés, mely szerint 2025-től betiltanák az új gáztűzhelyek telepítését az új lakóépületekben, majd 2030-tól az összes lakóépületben. Ennek célja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése.
Azonban az ellenzők szerint ezek az intézkedések túl nagy terhet rónának a lakosságra, és előbb alternatív fűtési módszerekre lenne szükség, mielőtt teljesen betiltanák a gáztűzhelyeket.
A vita tovább bonyolítja, hogy a gáztűzhelyek használata sok országban hagyományosnak számít, és a lakosság jelentős része ezeket preferálja. Emellett az energiaellátás megbízhatatlanságával és az áramszünetekkel szembeni ellenállás is szerepet játszik.
A gáztűzhelyek betiltásának kérdése tehát komplex és vitatott, és további társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők előzetes mérlegelését igényli ahhoz, hogy hatékony és fenntartható megoldások szülessenek.
forrás
