A magyar szocializmus hétköznapjai kvíz a lakhatástól és a hiánycikkektől az iskolán, a munkán és a nyaraláson át kérdez rá arra, mi volt jellemző 1949 és 1989 között. Lesz szó üzemi rádióról, úttörőnyakkendőről, budapesti közlekedésről és a mezőgazdaság átalakulásáról is. A kérdések könnyedek, de sok apró korszakjelző részletet mozgatnak meg. Próbáld ki, mennyire vannak meg fejből a panelek, vállalati üdülők és a hétköznapi rutinok.
Melyik jelenség tartozott leginkább a szocialista kori magyar lakáshelyzethez?
A korszakban tartós lakáshiány és hosszú várólisták voltak jellemzők. Ezt nagy paneles lakótelepek építésével próbálták enyhíteni.
Hogyan működött jellemzően egy üzemi rádió a 60-as–70-es évek Magyarországán?
Az üzemi rádiók többnyire zárt, belső hangosító hálózaton működtek. A dolgozóknak közleményeket, híreket és zenét sugároztak a munkahelyen belül.
Melyik gyümölcs vált a szocialista hiánygazdaság egyik emblematikus hiánycikkévé Magyarországon?
A banán ritkán és korlátozott mennyiségben volt kapható, ezért a korszak egyik jelképes hiánycikkévé vált.
Melyik budapesti metróvonal első szakasza indult el 1970-ben?
1970-ben az M2 első szakaszát adták át az utasforgalomnak. Ez a korszak egyik látványos fővárosi közlekedési fejlesztése volt.
Melyik változás volt jellemző a magyar oktatásra a szocializmus idején?
A korszakban az iskolák állami irányítás alá kerültek, és az ideológiai nevelés is hangsúlyosabbá vált.
Melyik szervezeti forma vált jellemzővé a magyar mezőgazdaságban a kollektivizálás után?
A kollektivizálás után a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok lettek meghatározók. Az egyéni paraszti gazdálkodás visszaszorult.
A piros vagy kék nyakkendő melyik szervezethez kötődött sok általános iskolás emlékeiben?
Az úttörőmozgalom az általános iskolás korosztály fontos ifjúsági szervezete volt. Jelképévé vált a nyakkendő is.
Melyik vállalat üzemeltette a szocializmus idején a budapesti busz-, villamos- és troliközlekedés nagy részét?
A fővárosi közösségi közlekedés meghatározó üzemeltetője a BKV volt. A buszok, villamosok és trolik nagy része is hozzá tartozott.
Melyik állítás írja le legjobban a nők munkavállalását a Kádár-korszakban?
A korszakban a női foglalkoztatás magas volt, és sok nő dolgozott az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. Ez államilag is támogatott társadalompolitikai cél volt.
Melyik nyaralási forma volt tipikus sok dolgozó számára a szocialista korszakban?
Sok munkavállaló jutott el vállalati vagy szakszervezeti üdülőbe, gyakran a Balatonhoz is. Ez a korszak jellegzetes, részben támogatott üdülési formája volt.
