Régen minden ünnepnek és évszaknak megvolt a maga hagyománya, szokása és babonája. De vajon te mennyit tudsz ezekből ma? Ebben a kvízben letesztelheted, felismered-e a régi idők népszokásait – a fonóbeli daloktól a Luca-székig. Vigyázz, néhol meglepően furfangos lesz!
Melyik naphoz kötődik a "Luca-szék" készítése?
A Luca-széket december 13-án, Luca napján kezdték faragni, hogy karácsonyra elkészüljön. Hiedelem szerint, aki ráült, meglátta a boszorkányokat.
Milyen tevékenységet végeztek hagyományosan a fonóban?
A fonó a téli estéken nemcsak munka, de közösségi esemény is volt, ahol a nők fonás közben énekeltek, meséltek.
Melyik ünnephez kapcsolódik a „zöld ág” vagy „zöldágjárás”?
A pünkösdi zöldágjárás termékenységvarázsló szokás volt, ahol lányok és legények virágos ágakkal vonultak.
Mi volt a „kotyolás” célja karácsony környékén?
A kotyolás során legények kívántak bő tojástermést a háznál – gyakran egy kis adomány fejében.
Mit csináltak a "busók" Mohácson farsang idején?
A busójárás célja a tél elűzése volt, hangos zajkeltéssel és ijesztő maskarákkal.
Mit jelentett a „lánykérés tánccal”?
A legény tánccal is kifejezhette szándékát – ha a lány elfogadta a táncot, az jó jel volt.
Hirdetés
Mit tettek Luca napján a lányok, hogy megtudják jövendőbelijük nevét?
A Luca napi jóslások között népszerű volt a cetlizés: a megmaradt név karácsonykor a jövendőbelit jelentette.
Melyik szokás célja volt az eső vagy napsütés előidézése?
A karikázás során a lányok énekkel és tánccal vonultak végig a falun – ez termékenység- és időjárásvarázsló funkcióval bírt.
Mi volt a “szentiváni tűzugrás” célja?
A tűzugrás Szent Iván éjjelén a megtisztulást, bőséget és szerencsét szimbolizálta.
Mi volt a „villőzés”?
A villőzés egy tavaszi szokás volt, amely során fiatal lányok zöld ágakkal köszöntötték a megújulást.
