Ismered még a régiek ünnepi szokásait, hiedelmeit és szertartásait? Ez a kvíz visszarepít a hagyományos falusi élet világába, ahol minden ünnephez és évszakhoz tartozott egy különleges népszokás.
Vajon mennyire vagy képben a farsang farkával, a Luca-nappal vagy épp a regöléssel? Tedd próbára magad – nem lesz könnyű dolgod!
Milyen eseményhez köthető a „terményáldás”?
A terményáldás a betakarítás végén történt, hálát adva az év terméséért.
Mit szoktak „kotyolni” a gyerekek húsvét előtt?
A kotyolás a Dunántúlon volt szokás, ahol a gyerekek termékenységet, bőséget kívántak a gazdának, miközben zajt keltettek.
Milyen állatra mondták, hogy Luca napján nem szabad fonni, mert megharagszik?
A néphit szerint Luca napján a tyúk nem tojik, ha fonással zaklatják a nap szentségét.
Melyik népszokásban járnak pünkösdi királyt választani?
A pünkösdölés része a pünkösdi király választása, amely ügyességi próbákon alapult.
Mire szolgált a kiszehajtás szokása?
A kiszebábu elűzése a hideg évszaktól való búcsút, a tavasz hívását jelképezte.
Melyik szokás során volt fontos a „guzsalyas” helyszíne?
A guzsalyas, azaz fonóház, a lányok és legények esti összejövetele volt, ahol a munkát társalgás és udvarlás kísérte.
Hirdetés
Mit helyeztek húsvétkor az állatok alá, hogy „jól tojjanak”?
A piros tojás mágikus erővel bírt, a termékenység és az élet szimbóluma volt.
Melyik napon volt tilos kenyeret sütni, mert „megfeketedik”?
Nagypénteken sok helyen tartózkodtak a sütéstől, mivel aznap a gyászt ünnepelték.
Mi a „kalácsban köszöntés”?
Az újévi kalácsban köszöntés során kenyérrel vagy süteménnyel kívántak bőséget és szerencsét.
Melyik népi hagyomány szerint jelent szerencsét az első vendég újév napján?
Aprószentek napján (dec. 28.) a jókívánságokat hordozó gyerekek jártak házról házra, ők hozták a szerencsét.
