A gáztűzhelyek betiltása körül egyre hevesebb vita zajlik több országban és az Európai Unióban is.
A eredeti terv a gáztűzhelyek betiltására a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljából született. Azonban mára egyre több ellenérv is felmerült ezzel kapcsolatban.
Az energiahatékonysággal foglalkozó nem kormányzati szervezet, a CLASP, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) tanulmánya alapján a gáztűzhelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a levegőszennyezéshez és növelik a gyermekkori asztma kockázatát. A kutatás kimutatta, hogy a megfelelő szellőzés hiányában a gázfőzés során jelentős mennyiségben kibocsátódik nitrogén-dioxid (NO2) és más káros anyagok, amelyek negatív hatással lehetnek az egészségre. Ez komoly problémákhoz vezethet a lakóhelyeken belül is.
Az Európai Unióban már megfogalmazódott a terv, hogy 2025-től betiltsák az új gáztűzhelyek telepítését az új építésű lakóépületekben, majd 2030-tól az összes lakóépületben. Ezen intézkedésekkel a kibocsátást szeretnék csökkenteni és az energiahatékonyságot növelni.
Azonban az ellenzők szerint ezek a tervelt betiltások túl nagy terhet jelentenének a lakosságra, és előbb alternatív fűtési módszerek kidolgozására lenne szükség, mielőtt teljesen kitiltanák a gáztűzhelyeket.
A vita tovább bonyolítja, hogy sok országban a gáztűzhelyek használata hagyományosnak számít, és a lakosság jelentős része még mindig ezeket preferálja. Emellett a gázfőzés mellett szól az energiaellátás megbízhatósága és az áramszünetekkel szembeni ellenállás is.
A gáztűzhelyek betiltásának kérdése tehát komplex és vitatott, és további társadalmi, környezeti és gazdasági tényezőket kell figyelembe venni ahhoz, hogy hatékony és fenntartható megoldások szülessenek.
