A szolgálati idő az egyik legfontosabb tényező a nyugdíj megállapításánál. Meghatározza, hogy az igénylő jogosult-e öregségi nyugdíjra, résznyugdíjra, illetve mekkora lesz a végleges nyugdíjösszeg. A szolgálati idő nem csak a ledolgozott évek számát jelenti, hanem annál összetettebb fogalom. A nyugdíjrendszer figyelembe veszi azokat az időszakokat is, amikor valaki nem dolgozott, de bizonyos feltételek teljesültek.
Mi minősül szolgálati időnek?
Minden olyan időszak, amikor a személy biztosítotti jogviszonyban állt, és a jövedelméből nyugdíjjárulékot vontak le. Ebbe beletartozik a teljes munkaidős, részmunkaidős foglalkoztatás, a vállalkozói és megbízási jogviszony is, ha az illető után járulékfizetés történt. A munkaviszonyban töltött évek a nyugdíj alapját képezik, ezért különösen fontos, hogy minden ilyen időszak hivatalosan nyilvántartott legyen.
Beszámítható nem kereső időszakok
Nemcsak a munkával töltött évek számítanak bele, egyes keresőtevékenységgel nem járó időszakok is beleszámíthatók, ha az adott személy bizonyos társadalombiztosítási védelem alatt állt. Ilyen például a gyermeknevelés ideje (GYES, GYED), a sorkatonai szolgálat, vagy az ápolási díjjal támogatott hozzátartozó gondozása. Ezeket az időszakokat a törvény meghatározott módon számítja be, és általában igazolni kell őket az igénylés során.
Tanulmányi idő beszámítása
Egyes tanulmányi időszakok is szolgálati időként vehetők figyelembe, különösen, ha közben a hallgató biztosított jogviszonyban állt, például ösztöndíjas gyakornokként, munkaviszony mellett tanulóként, vagy olyan képzésen vett részt, amelyhez társadalombiztosítási jogviszony tartozott. A nappali tagozaton folytatott tanulmányok önmagukban nem számítanak, kivéve, ha a hallgató eközben keresőtevékenységet is végzett.
Milyen feltételekkel fogadják el a szolgálati időt?
A szolgálati idő igazolása alapvetően a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján történik. Azok az időszakok, amelyek nem szerepelnek az adatbázisban, külön igazolással pótolhatók (pl. munkaszerződés, jövedelemigazolás, tanúsítvány). A nyugdíjmegállapításnál csak azok az évek számítanak teljes szolgálati időnek, amelyek alatt legalább a minimálbér után történt járulékfizetés. Ha valaki kevesebb jövedelmet szerzett, az időszak csak arányosítva kerül beszámításra.
Mi nem számít bele?
Nem számít az az időszak, amikor az illető nem állt biztosítotti jogviszonyban, és semmilyen járulékfizetés nem történt utána. Ide tartozik például a munkanélküli ellátásban töltött idő, ha nem társult hozzá nyugdíjjárulék-fizetés, vagy az olyan tanulmányi idő, amelyhez nem kapcsolódott biztosítási jogviszony. Továbbá, ha valaki hosszabb ideig külföldön dolgozott, csak akkor vehető figyelembe az ottani időszak, ha Magyarország és az adott ország között van szociális biztonsági egyezmény.
Miért ilyen fontos a szolgálati idő hossza?
A szolgálati idő közvetlenül befolyásolja a nyugdíjszorzót, vagyis azt a százalékos értéket, amellyel az életpálya-átlagkeresetet felszorozzák. Minél hosszabb ideig dolgozott valaki biztosítottként, annál nagyobb arányban kap nyugdíjat a számított keresetéből. A legalább 20 év szükséges az öregségi teljes nyugdíjhoz, de 15–20 év között résznyugdíj is megállapítható. A 40 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezők szorzója pedig lényegesen kedvezőbb, ami érdemben megnöveli a nyugdíjösszeget.
