A nyugdíjkorhatár kérdése sokak számára kulcsfontosságú, különösen azoknak, akik már közel járnak a nyugdíjazáshoz. Ebben az útmutatóban részletesen áttekintjük, hogy 2025-ben milyen szabályok vonatkoznak a nyugdíjkorhatárra Magyarországon, és mit jelent pontosan a szolgálati idő, valamint hogy mi számít bele a jogosultsághoz. Az információk időtállóak, és a jelenlegi törvényi keretek szerint érvényesek.
Mikortól lehet nyugdíjba vonulni 2025-ben?
2025-ben a nyugdíjkorhatár a következőképpen alakul:
- Az 1957-ben születettek számára a nyugdíjkorhatár 65 év.
- Az 1952 és 1956 között születetteknél fokozatos emelkedéssel már elérte ezt a szintet.
- Az 1957 után születetteknél várhatóan szintén 65 év marad a nyugdíjkorhatár, hacsak a jogszabály nem változik jelentősen.
Ez azt jelenti, hogy aki 1959-ben született, és 2025-ben betölti a 66. életévét, már jogosult az öregségi nyugdíj igénylésére.
Nyugdíjkorhatár: mi számít bele a nyugdíjjogosultsághoz?
A nyugdíj megállapításának alapja a szolgálati idő és az életkor teljesítése. A szolgálati idő fogalma alatt azokat az éveket értjük, amelyek során a munkavállaló biztosítottként dolgozott és járulékot fizetett. Ezek lehetnek:
- Munkaviszonyban töltött évek (alkalmazottként, közalkalmazottként stb.)
- Vállalkozói jogviszonyban töltött idő
- Mezőgazdasági szövetkezeti tagság
- Gyermekneveléssel töltött idő (pl. GYED, GYES)
- Katonai szolgálat, sorkatonaság
- Felsőfokú tanulmányok ideje, ha díjfizetés mellett történt (önkéntes szolgálati időként elismert)
A szolgálati időt napokban, hónapokban és években számítják, és minden megkezdett év számít, amennyiben az legalább 365 biztosítási napot tartalmaz.
Hány év szolgálati idő szükséges a teljes nyugdíjhoz?
A teljes összegű öregségi nyugdíjhoz általában minimum 20 év szolgálati idő szükséges. Azonban résznyugdíj már 15 év szolgálati idő után is kérhető, de ennek összege arányosan alacsonyabb lesz.
Fontos, hogy a jogosultság nem automatikusan jár 65 éves kor betöltésével – szükséges a megfelelő számú szolgálati év is.
Nők kedvezményes nyugdíja: 40 év szolgálati idővel
A nők 40 év jogosultsági idő után életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ez a kedvezményes lehetőség akkor áll fenn, ha:
- Legalább 32 évet keresőtevékenységgel töltöttek el
- Maximum 8 év számolható el gyermeknevelési időként (pl. GYED, GYES)
A jogosultsági idő eltér a szolgálati időtől: itt csak a tényleges munkával vagy gyermekneveléssel töltött idő számít, a munkanélküli időszak, tanulmányok vagy katonai szolgálat nem.
Nyugdíjkorhatár: mikor érdemes elindítani a nyugdíjkérelmet?
A nyugdíjkérelmet általában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 1–2 hónappal érdemes benyújtani. Az igénylést az ügyfélkapun keresztül is el lehet indítani az erre szolgáló űrlapok segítségével. A folyamat során a következőket kell csatolni:
- Munkaviszony igazolása (MÁK-nyilvántartás, NAV-adatok alapján)
- Születési anyakönyvi kivonat
- TAJ-kártya és lakcímkártya másolata
A feldolgozási idő általában 30–60 nap, de ez függ a dokumentumok teljességétől is.
Nyugdíjkorhatár: résznyugdíj vagy előrehozott nyugdíj?
Jelenleg a korhatár előtti nyugdíjazás általános formában nem elérhető. Kivételt képeznek azok a speciális munkakörök (pl. fegyveres testületeknél dolgozók), amelyekre más szabályok vonatkoznak.
A résznyugdíj akkor kérhető, ha valaki eléri a korhatárt, de nem rendelkezik a teljes szolgálati idővel. Ennek összege az eltöltött évek arányában kerül kiszámításra, és jellemzően alacsonyabb az átlagos nyugdíjaknál.
Mire figyelj, ha külföldön dolgoztál?
Ha valaki az Európai Unió más tagállamában is dolgozott, a szolgálati időket össze lehet számítani. Az EU-tagállamok közötti megállapodás értelmében minden tagállamban szerzett szolgálati időt figyelembe kell venni, de a nyugdíjat az adott állam szabályai szerint számolják ki.
Ezért az igényléskor fontos benyújtani a külföldi munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat is, hogy ne maradjanak ki a számításból.
