A nyugdíjas bácsi elmegy a postára, és megkérdezi a postást:
– Mondja, fiatalember, mennyi a nyugdíjam?
A postás ránéz, és mivel nem tudja, azt mondja:
– Hát nem tudom, bácsi, de ha a csekkjét belerakja a postaládába, majd elmondhatja, hogy mennyi.
A bácsi megkérdezi:
– És ha megkérdezem, hogy mennyi a nyugdíjam, ön elárulná?
A postás nevet:
– Hát, ha az összeg nem változik, csak az én felfogásom, akkor előbb-utóbb úgyis megtudja!
—
A feleség megkérdezi a férjét:
– Mondd, drágám, ha én elmegyek, mit csinálsz majd?
– Hát, biztos elszomorodnék.
– Nem tudnád feldobni magad?
A férj gondolkodik, majd felel:
– Persze, feleség, neked van egy csomó barátod, én meg elmegyek a szórakozóhelyre, és találkozom a régi cimborákkal.
Egy idős bácsi meséli a fiának:
– Az én időmben az emberek nem elvegyültek, hanem összejöttek, ahogy kell.
– Ma már mindenki elment bulizni!
A fiú sajnálkozik:
– Igen, apa, de nem mindegy, hogy ki bulizik?
– Na persze, de én nem jöttem volna haza üres kézzel!
Raminak, a fiatal zenésznek:
– Hát te a szüleidnek mit mondasz, ha kérdezik, mit csinálsz?
– Azt mondom, hogy zenélek, csak még nem értem a szöveget!
A barátja nevetve mondja:
– Ramin, ma már mindenki ír, tehetséges ember vagy!
Az öreg nagymama a megoldásra gondol:
– Nagyi, miért nézed mindig a régi képeket?
– Mert akkor még nem volt ennyi gondunk mint ma, drágám!
A kislány csodálkozik:
– De nagyi, épp most mesélted, hogy hány problémát oldottál meg!
– Igen, de a régi képeken mindig mosolygó arcokat látok…
A tanár megkérdezi a diákjait:
– Miért fontos a matematika?
Mindenki csendben van.
A tanár folytatja:
– Ha tudjátok, egy nap majd nyugdíjasok lesztek, és akkor el kell számolnotok a pénzeteket!
A kisfiú felkiált:
– A sátoros ünnepen nekem nem kell számolni, csak megmondta anyu, hogy kaphatok fagyit!
A barátok a strandon pihennek:
– Na, hiányzik a nyári vakáció?
– Dehogy!
Mindenhonnan hazahozom a napfényt!
Egyikük fanyar mosollyal válaszol:
– Csak ne felejtsd el, hogy a bőröndömben már van napernyő!
