Egy öregasszony elmegy a gyógyszertárba, és kérdezi a gyógyszerésztől:
– Maga tudja, mi a különbség a gyógyszertár és a templom között?
A gyógyszerész mondja:
– Hát nem, kérem, mi volna az?
Erre az öregasszony:
– A templomban az emberek imádkoznak, a gyógyszertárban pedig gyógyszereket kérnek, de a gyógyszertárban is imádkoznak, csak ott már a gyógyulásért!
A gyógyszerész csak néz, és mondja:
– Hát, higgye el, hogy itt is sokan imádkoznak a gyógyszerekért.
– Igen, de az öregek sosem kérnek receptet, ők csak jönnek, és mondják:
„adj valamit, fiatal vagyok!
”.
Egy tanár a tanórán kérdezi a diákokat:
– Mondjátok, gyerekek, miért van szükségünk napernyőre?
Erre az egyik kisfiú felnéz, és válaszol:
– Hogy ne lássam a napot, amikor homokozni akarok!
A tanár elmosolyodik, majd újabb kérdést tesz fel.
– És mondjatok valamit, ami árnyékot ad!
Egy gyerek gyorsan feleli:
– Az apukám, amikor a kocsit nézi, akkor nem látszik a nap!
A tanár nevet, s így szól:
– Talán nem árnyékot ad, de biztosan vigyáz a kocsira!
Két szomszéd beszélget az udvaron:
– Hallottad, hogy a Varga néni új kutyát vett?
– Igen, de minek neki kutya?
– Hát, hogy megvédje a tyúkjait!
– De hát honnan tudja a kutya, hogy melyik a tyúk?
– Hát, mondták neki!
Szegény kutya!
– De hát, ha az a kutya bárányt is néz, biztos, hogy nem tudja, hogy az is állat!
– Ezzel az erővel, ha a tyúkok is bemennek a templomba, ott is megvédhetné őket!
Az orvos a rendelőben megkérdezi a pácienst:
– Hogy érzi magát?
A beteg sóhajtva válaszol:
– Kicsit szédelgek, doktor úr…
– Esetleg újra meg kéne néznünk a gyógyszereit!
– Nem azokat!
Azt már inkább a feleségem főzte, az sokkal jobb!
Ekkor az orvos nevetve folytatja:
– A felesége főz?
És mit készített legutóbb?
– Azt mondta, valami különlegeset:
levessel kezd és a diétázóknak tálalja!
– Hát, az mindent elárul!
A kocsma előtt összegyűlt barátok beszélgetnek:
– Figyeljétek, most éppen érkezett az öreg Pista!
Egyikük nevetve mondja:
– Na, s mit hozott?
– Az okosságát!
– Mit mondott?
– Facérékat kért, „hogy ha iszunk, mindenki tavaszi hírt kapjon”!
A másik barát felkiált:
– Hát, ha Pista hírét kell adni, akkor a kocsma lesz a legjobb hely!
Két öreg beszélget a padon:
– Te Józsi, tudod, hogy milyen káposztát kell ültetni, ha bőséges szüretet akarsz?
– Hát persze, tudod, van egy titkos fajtám, ami bármikor elrobban!
– Na, azt mondtam, hogy érthetetlen, nekem a kertben csak a hagyma nő!
– Hát, lehet, hogy jó lenne levágni a füvet, és úgy ültetni!
– Na jó, de azt is tudni kéne, hogy mit ültetünk bele:
káposztát vagy sárgarépát!
A tanító néni megkérdezi a gyerekeket:
– Ki tudja, mi az a rendezés?
Az egyik kisfiú fallséggel válaszol:
– Hát, hangi értelemben?
A tanárnő nevet:
– Nem, hanem például a könyvek rendezése!
A gyerek felnőtt fejjel válaszol:
– Hát, az inkább szakképzettség kérdése!
A tanítónéni ámulva néz:
– Te kis okos, ezt honnan tanultad?
– Hát a hátizsákomban mindig ott van a könyvem!
Az öreg néni a boltban kérdezi az eladót:
– Kérem, van valami jó a halhoz?
– Van!
Orális fogászati tabletta, de az halaknak!
Erre az öregasszony:
– Hú, nem tudom, mi lesz velem, ha a hal már ízesítve is!
Az eladó elmosolyodik:
– Ugyan, maga olyan fiatalnak tűnik, biztos minden halat meg tud főzni!
– Hát, az utolsó halam éppen el akart szökni, de a forraláshoz jó fogalmam van!
Két házaspár találkozik a bolt előtt:
– Te, Mari, elgondolkodtam, miért érzem magam néha olyan, mint egy tojás?
– Mert mindig be vagy zárva, és semmi érdekes dolgot nem csinálsz!
– Hát, azt hiszem, ki kéne tojásolni az udvarra, nézegetni a világot!
– De hogy jön ez ide?
Én csak azt mondtam, hogy a tojásnak több lehetősége van!
A másik házaspár közbeszól:
– Jól mondták, egy tojás nemzetközi szupermodell, akit a boltokban válogatnak!
