Meséli a cigány:
– Hát megyek á folyópárton, oszt látom, hogy ott fekszik egy aranyhal.
Gondoltam visszadobom, hátha teljesíti három kívánságomat.
Visszadobom a halat, ázmeg aszongya:
Te cigány!
Há nagyon rendes vótál hozzám, teljesítem három kívánságodat!
” Gondótam, jó lenne egy verda!
Há rágondulok, aztán ott egy Ferrári.
Beülök, megyek háza.
Nézem a házát.
Jó lenne egy kastély helyette.
Rágondulok, oszt ott egy a nagy cigánypalota.
Bemegyek, hát látom áz ásszonyt.
Randa is, meg kövér is, jó lenne helette egy bombánő.
Csák rágondulok, oszt mán ott is terem.
Gondótam, visszamegyek az aranyhalhoz, hogy meghálálom néki.
Visszámegyek á folyópartra, hogy:
Té aranyhal!
Hogy hálálhátnám én ezt meg!
” Áz árányhál gondúkodott, osztán aszonta:
Té cigány!
Hát tégy éngöm á mágádévá!
” Aztán amikó már csinálom, hát nem átváltozik hirtelen egy nyócéves kislánnyá?
Hát így törtínt ez, igen tisztelt bíróság…
