Az idő gyorsan repül, különösen a szeretteink társaságában. Sanyi és Mari jól tudják ezt – épp 25 éve laktak le az eskücsútói szertartást. Sanyi az elmúlt évtizedeken töpreng, majd megszólal:
– Kedves Mari! Ha visszatekintek az elmúlt 25 évre, úgy tűnik, kezdetben nem volt gazdagságunk, egyszerű albérletben élve és buszon utazva. Minimális kényelmi szolgáltatásokkal és csekély komfortban éltünk, de egymás társaságában mindketten boldogok voltunk. Reggelente egy húszéves szépség mellett ébredtem, anélkül hogy anyagiak jutnának eszembe. Ma már mindenünk megvan – gyönyörű házunk, luxuságy, csúcstechnológiás TV, saját autó – mégis, ébredési rutinom során egy érett nő mellett találom magam, a pénzügyi gazdagság ellenére.
Mari elgondolkodik, majd válaszol:
– Megértelek drágám. Viszont ha úgy érzed, egy húszéves szépség boldogabbá tenné az életed, cseréld le rám! Mindig is mondtam, az élet rövid, élj a pillanatban. Ami a vagyonodat illeti, biztosítalak, hogy az ügyvédem gondoskodik róla, hogy visszakerülj oda, ahol kezdtük.
Így folytatták az életüket, boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Mari és Sanyi vadászatra mentek. Sanyi elmagyarázza Marinak a vadászat alapjait, a fegyverkezeléstől a célozásig, abba beleértve a zsákmányok gyűjtését is. Azt tanácsolja neki, hogy siessen a zsákmányhoz, mielőtt más vadászok elvinnék. Egyszer csak hallják, hogy felesége irányából lövés hangzik el. Ahogy Sanyi Mari felé tart, látja, hogy felesége és egy másik vadász hevesen vitatkoznak egy tetem felett.
Ahogy közelebb ér, még hallja, hogy a vadász ezt ordítja:
– Értem, hölgyem, értem, ez az ön őze! De kérhetem, hagyja meg annyit, hogy levessze róla a nyergemet!
Please share by clicking this button!
Visit our site and see all other available articles!