A nagy park bejáratánál évtizedek óta áll egymással szemben két szobor.

Egy meztelen férfi és egy meztelen nő. Vágyakozva nézik egymást a márványszobrok.

Arra megy a tündér s azt mondja nekik, hogy teljesíti egy kívánságukat.

De jól vigyázzanak csak egyetlen kívánságukat teljesíti. Mindketten egyszerre kívánják ugyanazt: fél órára hadd lehessenek élő emberek!

Megtörténik. Azonnal a bokrok közé vetik egymást. Nyögések és sikolyok törnek elő a bokrok alól.

Remeg az ág, levelek és gallyak röppenek fel. Rövid szünet következik, amikor így szól a férfi a nőhöz.

– Alig van pár percünk, mit csináljunk?

– Ugyanazt, mint az előbb – mondja a nő lihegve.

– Oké – mondja a férfi, – de most te fogod le a galambokat és én sz*rom le őket.