Az idegenlégió századosát új állomáshelyre vezénylik a sivatag közepére.

Amikor megérkezik, látja, hogy a helyőrségben egy teve különleges bánásmódban részesül: bent lakik a szobában, mindenki eteti, itatja. Megkérdezi az őrmestertől:

– Mondja, miért dédelgetik ennyire ezt a tevét?

– Tudja, ennyi férfi összezárva ilyen sokáig, távol a női társaságtól, szóval, ha valakire rájön a gerjedelem, a tevét használja.

– Ez elég furcsa, őrmester, de ha nincs rossz hatással a morálra, szemet hunyok felette.

Eltelik hat kemény hónap, a századoson is úrrá lesz a hiányérzet. Szól az őrmesternek:

– Őrmester, hozza a tevét a szobámba!

Beviszik neki. Másnap mondja az őrmesternek:

– Na, most már én is tudom, mire használják az emberei a tevét!

Mire az őrmester:

– A százados úr is bement rajta a városba a lányokhoz?