Választottját vitte bemutatni családjának a leányzó. A vacsoránál az apa beszédbe elegyedett a fiúval:

– No és, mik a terveid a lányommal kapcsolatban?

– Szeretném majd feleségül venni.

– Van már munkád, amiből el tudod majd tartani?

– Most még a tanulmányaimra kell koncentrálnom, de hiszek abban, hogy Isten megsegít.

– Van házad, ahol ellakhattok?

– Most még nincs, de hiszek abban, hogy Isten majd segít rajtunk.

És ez így ment egész vacsora alatt. Vacsora után, amikor egyedül maradt a két szülő, az asszony megkérdezte férjét:

– Na, hogy tetszett a fiú?

– Az igazat megvallva van ami tetszik benne, és van ami nem. Nem tetszik az, hogy nincs munkája, nincsenek tervei.Az viszont tetszik, hogy azt hiszi, én vagyok az Isten.