Azt gondolnánk, hogy a lánykérés mindig csodálatos, romantikus pillanat, mint a filmekből: szívet melengető, mesebeli és generációkon átívelő családi történet. Azonban a valóság gyakran közel sem ilyen idillikus. Vannak férfiak, akik annyira nem tartják fontosnak a szövevényes előkészületeket, hogy szinte szánalommal nézünk rájuk, míg mások annyira túllőnek a célon a kreativitásukkal, hogy az már zavarba ejtő. És igen, sajnos előfordul, hogy a nagy pillanat nem összeköttetésbe, hanem különválásba torkollik…
(13) Amikor a őszinteség fontosabb, mint a „szép keretek” : a srác élete első árkolását hajtotta végre, amiből aztán önmaga sem tudott kijutni. Legalább tehát őszintén mély érzései voltak.
(12) A gyűrűt egy tehén tőgyére erősítették. Igen, jól olvastad. Azóta is vitatkozik a család, hogy kit sajnáljanak jobban: a lányt vagy a váratlanul életének legfontosabb szerepébe csöppent tehenet.
(11) A férfi 99 darab iPhone-nal próbálta megvenni a lány szívét – aki viszont nem szereti a páros számokat. Talán a századik okostelefon meggyőzte volna. Talán.
(10) Esküvőn, a vendégsereg előtt érezte úgy, hogy eljött az „ő” pillanata… csak épp nem a saját esküvőjén. Nem vagyunk biztosak abban, hogy ki érezte magát jobban zavartnak: a menyasszony vagy a DJ.
(9) A legfontosabb kérdés egy szemétgyűjtő parkoló közepén hangzott el. Hát így néz ki a romantika a valóságban, vagy valami hasonló.
(8) Gyűrűt rejteni a pizza dobozában, legalábbis ami a fényt illeti, a sajt csillogott a legjobban. Az indítvány nemet kapott, viszont legalább a kaja finom volt.
(7) Félidőben, amikor a chips elfogyott, és a sör is, akkor érezte úgy, hogy itt az alkalom: „Drágám, hozz nekem egy sört… ja, és ha már itt vagy, hozzá mennél feleségül?” Megindító. Nos, vagy valami hasonló.
(6) Elfogytak a lehetőségek: „Amanda, gyere hozzám, nem tudom, hogy hol vagy, de kiragasztottam 46 hirdetést a városban, biztosra veszem, hogy észreveszed az egyiket!” A kreativitás mindig számít.
(5) Étterem? Tengerpart? Még mit nem. Hipermarket 37-es sor, kenyérpult mellett. Legalább praktikus: azonnal lehetett valamit venni a csalódás ellen.
(4) A „Hozzám jössz?” szöveg jól mutatott… illetve addig, amíg nem jött az eső. Vagy a válasz. Esetleg mindkettő egyszerre.
(3) A köröm nem volt tökéletes, mégis előkelő helyet kapott az eljegyzési fotó készítése közben. Így végül a húgának kellett bemutatnia a gyűrűt. Na, erre mondják, hogy édes a „családi kő”!
(2) A férfi testét felkenve Nutellával, gyűrű az üvegben, és az elkerülhetetlen kérdés: „Elveszel?” A nő igent mondott. Talán a ragaszkodása a Nutella iránt volt az ok. Talán a ragaszkodása a pasija iránt. Mindenesetre valamilyen ragacsos átmenetről beszélünk.
(1) Már majdnem romantikus volt a dolog, majd az após közbeszólt: „Biztos ezt akarod?” Hát… ebben már mi sem vagyunk biztosak.
