Úgy tűnhet, hogy egyáltalán nem lehet túllépni a fénysebességen. Már több okot is meghallhattunk erre. Az egyik leggyakoribb a végtelen energia elmélete, amely szerint csupán a tömeg nélküli fotonok képesek elérni a fénysebességet, míg tömegű tárgyak esetében ez reménytelen.
A tudományos körökben a tér-idő szerkezetére hivatkoznak gyakran a fénysebesség túllépésének lehetetlenségeként. A fénysebesség folyamatosan jelen van minden fizikai folyamatban, így spekulálnak a túllépés következményein. Nézzük meg, mi történne, ha egy hipotetikus végtelen energiaforrás segítségével mégis sikerülne túlszárnyalni ezt a sebességet.
Az emberi képzelet gazdag képeket fest, mint például fekete lyukak és átjárók más dimenziókba, de ezek csupán elképzelések. A valóságban nincsenek bizonyítékok sem a fekete lyukak létezéséről, sem arról, hogy a fénysebességnél gyorsabb sebesség elérhető lenne.
Einstein fizikai állandónak tekintette a fénysebességet. Vannak, akik azt állítják, hogy ezek az értékek nem többek, mint előre megtervezett adatok, amelyek előrebocsátásra kerültek az egész modern fizika felépítése során. Ha ezt az értéket bárhogyan is megváltoztatnánk, az egész fizikai elmélet összeomlana.
Ezt a gondolatot erősíti, hogy Einstein nem a maximális sebességet posztulálta, hanem a sebesség invarianciáját. A fénysebesség valójában a vákuum elektromágneses állandói által meghatározott érték, nem “légből kapott”.
A fénysebesség túllépésével az idő visszafelé tűnhet haladni – erre utalhatnak bizonyos fizikai képletek. Mégis, a mögöttünk hagyott idő visszatekerése meglehetősen spekulatív gondolat, és összehasonlítva az idő megállásának gondolatával, sokkal kevésbé elfogadható. Ha egy tárgy a fénysebességhez közeli sebességen halad, csökken az atomok kohéziója, és az anyag fokozatosan összeomlik. Az anyag sugárzássá válik, ami különleges tulajdonságokkal bír.
Einstein felfedezése szerint a tér és az idő a fénysebességen keresztül vonatkozik egymásra. Hasonlóságot fedezhetünk fel a fénysebesség túllépése és egy nem a tervezett sebesség szerint haladó metrókocsi között. Ha túlszárnyalja a tervezett sebességet, a vonat elfordulhat a várt útvonalról, vagy akár le is ugorhat a sínről. Éppen ezért, a tervezett sebességnél gyorsabban haladó vonatot nem tudjuk más dimenziókban elhelyezni.
A fizika nem tiltja a fénysebesség túllépését, csak az olyan jelenségekre vonatkozik, amelyeket korábban leírtak, és amelyeket Einstein megvizsgált. Egy másik aspektus, hogy a fénysebességet már elértek és túllépték a kvantum-összefonódás során, ahol az információ azonnal képes meghaladni a fényéveket.
Lehet, hogy nem teljes mértékben értjük még a fizikát, és nagyon is elképzelhető, hogy a fénysebesség valóban állandó érték, és ez a határ. De ez csak az eddig vizsgált esetekre vonatkozik. A fénysebesség túllépésének kérdése továbbra is nyitott és vitatható, a tudományos világban pedig sok ezzel összhangban lévő, még fel nem fedezett jelenség található.
