A Jókai bableves, közkedvelt magyar étel, amely a családi asztalok örök kedvence volt számos háztartásban. Tele van ízekkel és emlékekkel, hiszen sokunk gyerekkorában nagymamáink nap mint nap a konyhában varázsolták az illatos fazékban rotyogó ételeket. A Jókai bablevest nemcsak a sűrű, tápláló lencsék és a fűszeres virslik jellemzik, hanem a benne rejlő szeretet is. Lássuk, hogyan készíthetjük el ezt a klasszikus fogást, amely egyesíti a régi idők ízeit és a modern konyhai praktikákat!
Hozzávalók:
- 300 g száraz bab (lehetőleg tarkabab)
- 200 g füstölt hús (sonka, vagy füstölt oldal)
- 2 db sárgarépa
- 1 db zellergumó
- 1 közepes hagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 db paradicsom
- 1 db zöldpaprika
- 2-3 db babérlevél
- 1 teáskanál pirospaprika
- 1 teáskanál köménymag
- 1 liter zöldségalaplé vagy víz
- Só, bors ízlés szerint
- Friss petrezselyem a tálaláshoz
Elkészítés:
Bab előkészítése: A babot előző este áztassuk be hideg vízbe, hogy felpuhuljon. Másnap öntsük le az áztatóvizet, és öblítsük át.
Hús előkészítése: A füstölt húst vágjuk kockákra. Ez adja meg a leves sós alapját és füstös ízét.
Zöldségek felkészítése: A sárgarépát és a zellergumót karikákra, a hagymát apróra, a paradicsomot és zöldpaprikát kockákra vágjuk. A fokhagymát zúzzuk össze.
Leves alap létrehozása: Egy nagyobb fazékban forrósítsunk fel egy kevés olajat, majd dinszteljük meg benne az apróra vágott hagymát. Amikor üvegesedik, adjuk hozzá a fokhagymát, a sárgarépát és a zellert. Hagyjuk őket egy kicsit pirulni, hogy kiengedjék az ízeiket.
Fűszerezés: A zöldségeket sózzuk, borsozzuk, majd adjuk hozzá a pirospaprikát és a köménymagot. Ezután keverjük bele a felkockázott füstölt húst.
Bab és folyadék hozzáadása: Ezt követően töltsük fel az edényt a beáztatott babbal és a zöldségalapléval vagy vízzel. Adjuk hozzá a babérlevelet, a paradicsomot és a zöldpaprikát. Keverjük jól össze.
Főzés: Forraljuk fel, majd fedjük le, és közepesen alacsony hőfokon főzzük 1,5-2 órán keresztül, amíg a bab puhává nem válik. Közben néha keverjük meg, és ha szükséges, ízesítsük még egy kis sóval vagy borssal.
- Tálalás: Amikor a leves kész, vegyük ki belőle a babérlevelet, és szórjuk meg friss, apróra vágott petrezselyemmel. Tálaljunk belőle a tányérokba, és ha szeretnénk, kínáljunk mellé friss kenyeret vagy pogácsát.
Nosztalgia a tányérokon
A Jókai bableves nem csupán egy egyszerű étel, hanem igazi időutazás a múltba. Gyerekkoromban a nagyi mindig hétvégente készítette el, amikor összegyűlt a család. A konyhában érződő füstös illat, a bab megfőtt állaga és a zöldségek színei mind-mind felejthetetlen emlékekhez kötődnek. A meleg leves a beszélgetések, jókedv és együttlét szimbóluma volt.
Az étel készítése közben szinte hallani lehet a nagyi meséit, azokat a régi történeteket, amikor mindenki egy asztalnál ült, és a leves illata belengte az egész házat. A Jókai bableves igazi barátságos táplálék, amely természetesen tartalmazhatja az egyéni ízlés szerinti variációkat is. Néha előfordult, hogy a hűtőben maradt zöldségekből némi extra tele címezzünk bele, vagy különféle fűszereket használjunk a megszokottakon túl.
Variációk, érdekességek
A Jókai bablevesnek több változata is létezik, attól függően, hogy éppen milyen hozzávalókat találnak a háznál. Néhányan adnak hozzá csipetnyi chiliport, mások fűszeres kolbásszal bolondítják meg, hogy a leves még ízesebb legyen. Az étel tökéletesen variálható, és tükrözheti a szezonalitást is – így tavasszal akár friss zöldborsóval is gazdagíthatjuk.
Egy másik érdekesség, hogy a Jókai bableves a reformkori irodalom örök klasszikusaként terjedt el, és a korabeli gasztronómiai írásokban is szívesen emlegették. A népszerűsége talán éppen részben a Jókai Mór íróval való kapcsolatából fakad, aki szintén a füstölt húsok kedvelője volt, és az írói asztalán gyakran feltűntek a magyar konyha remekei, így a bableves is.
A Jókai bableves tehát nem csupán egy étel – egy emlék, egy érzés, amely összeköti a generációkat. Készítsük el otthon, és tapasztaljuk meg, hogyan jöhetnek elő a régi emlékek a konyhánkban! Mert végül is, a jó étel nemcsak a gyomrot, hanem a lelket is táplálja.
