Idáig hallgattam
Idáig hallgattam, de már nem hagyom magam.
Kimondom azt is, ami kimondhatatlan.
Kimondok mindent, ami feszít idebenn,
vagy szomorúvá teszi életem.
Éveken át tűrtem, hogy csendben maradjak,
mert nem akartam bántani soha másokat.
De most már elég volt a csöndes hallgatás.,
Az igazságtalanságot nem tűröm tovább.
Ha szótlan maradok, talán azt hiszik majd mások,
hogy elfogadok tőlük minden rossz tanácsot,
és úgy cselekszem, ahogy azt előírják nekem,
vagy esetleg parancsként tartatják be velem.
Elég volt minden ocsmányság, minden hazugság.
A hosszú évekig tartó csendben maradás,
ami számtalanszor kicsalta szememből a könnyem,
mert bármi rosszat szóltak, vissza nem feleltem.
Már gyűjtöttem magamnak, annyi bátorító erőt,
hogy ne alázkodjak meg soha senki előtt,
mert tartom magam annyira, mint azok az emberek,
akik kicsalták szememből a könnyeket.
Kun Magdolna
