Kölcsönadom a cipőmet
“Gyere!
Kölcsönadom a cipőmet!
Hogy belevetheted magad és játszhatsz egy kicsit,
ugyanabban a vízben, ahol én megfulladtam.
Gyere! Kölcsönadom a cipőmet,
hogy végigjárd az életem útját, és talán megérted.
Gyere, kölcsönadom a cipőmet!
Kölcsönadom a cipőmet,
élj úgy, ahogy én éltem,és mondd meg,
ha még mindig zavar, amit tettem.
Gyere, vedd fel a cipőmet!
Vedd fel a cipőmet, érezd, amit én éreztem,
és aztán mondd meg, hogy még mindig ilyen kegyetlen tudsz-e lenni.
Te csak a történet egy részét ismered,
és abból ítélsz, amit látsz.
Akarod a teljes képet látni?
Gyere,vedd fel a cipőmet, járd végig az utamat
és aztán mondd meg, ha fáj a lábad…”
(Uriel-Luzbel Lilith)
