Megállás nélkül a múlttal teli, vibralo energiájú cirkusza új előadását hatalmas plakátokkal hirdetik a városban: „AZ A FÉRFI, AKI EGYETLEN ÓRA LEFORGÁSA ALATT 30 NŐT KÉPES KIELÉGÍTENI!”
A publikum lelkesedése határtalan, a belépők pillanatok alatt elfogynak. Az előadás estéjén a sátor szinte robban a feszültségtől, mindenki a végtelen szórakozásra vár. A reflektorok sötétben ragyognak, a dobok erőteljes ritmusával kitapintott hangokat adnak, majd a műsorvezető gálánsan bemutatja:
– Hölgyeim és Urak! A színpadon most következik: Ernő, az emberfeletti potenciájú férfi!
Ernő belép, olajtól csillogó izmokkal, magabiztos mosolygással. A közönség tapsot küld, a hölgyek sikítanak, a férfiak hitetlenkedve figyelnek. Ernő beleadja az összeset.
Ez a gyors tempójú előadás fantasztikus rajtolás, mindenki lélegzetét visszatartva nézi, ahogy Ernő a teljesítést folytatja. Egy, kettő, öt, tíz, tizenöt, húsz… A nézők kitörően örülnek, a karmester szíve majdnem leáll az izgalomtól.
De húsz után Ernő lassulását kezdi érezni. Izzadságcseppek gyülekeznek homlokán, a lábai remegnek, a karja reszketve támaszték. Huszonegy után még mindig tartja magát, huszonháromnál már szédül, és huszonnegyediknél a porondra esik. A közönség elhallgat.
Ernőt visszavonulásra kényszerítik, az öltözőbe viszik. Ott ül a törölközőbe csavarva, reszketeg és értetlenül rázza a fejét.
– Egyszerűen nem tudom megérteni – ismételgeti kétségbeesetten. – A délutáni generálpróbán még gond nélkül ment minden!
