Emlékek a retro lakótelepről: Egy nyári nap meséje
A Kossuth lakótelepen megszokott reggeli látvány fogadott mindenkit. A nap meleg sugarai beleolvadtak az öregebb panelépületek szürke falai közé, gyerekek nevetése törte meg a csendet. Az idősebb lakók, mint mindig, már helyükön ültek a parkban, a festett műanyag székeiken, amiket közösen festettek a régi csónak mintájával.
Az őslakos: Anna
Anna, a tizenöt esztendős lány, a lakótelep közepén élt. Megkedvelte azokat a régi, a ’70-es években épült házakat, amiket a falakon látható színes graffitik mára művészi alkotássá formáltak. A panelépületek tövében elhelyezkedő kicsi játszótért sajátodott ki a leginkább, melyet legjobb barátaival közösen „befoglalt” minden nyáron.
Anna és Zalán kalandjai
Egy forró nyári napon Anna és Zalán, elhatározták, hogy a játszótéren lazítanak ki. Amint a nap sugarai egyre erősebben átütöttek a színes napernyőkön, Annának eszébe jutott egy történet, amit nagymamájától hallott. Az idősebb nő mesélte, hogy a lakótelep kezdetben tele volt fiatalokkal, akik mindig a tűzoltószobában találkoztak, ahol különféle programokat szerveztek a gyerekeknek.
A lakótelep történetét Annáék családi emlékezik formájában követték nyomon, hiszen Anna apja arról mesélt neki, hogyan költöztek be, amikor még csak gyerek volt. Az ősi magas fák, a gyönyörű bicikliútvonalak, a fűzfák alatt elterülő játszótér – mindez állandó vágyakozással töltötte el őket.
A játékos délután után Anna és Zalán azt döntöttek, hogy felfedezik a régi művelődési házat a lakótelep sarkán. Az üres épületben talált képek és gyermekrajzok valóságtól elrugaszkodott világot tártek fel előttük. Zalán ezt látva csak annyit mondott: „Ez a hely régen tele volt élettel”, mire Anna bólintva hozzáteszi: „Felnőttként, más világban, más időben, minden sokkal másabb volt.”
Nyári nap végén
A nap már leáldozóban volt, amikor visszatértek a lakótelepre. A portán az ablakok fényei sejlettek, a gyerekek még mindig a játszótéren voltak, a felnőttek pedig élvezték a nap utolsó sugarait. Anna nagyon jól érezte magát ezen a lakótelepen, ahol minden emlék hozzáadott egy újabb színt az életük palettájához. A nyár még javában zajlott, a következő kalandjuk már várta őket.
