Színes hétköznapok a szocializmus árnyékában: Múltba visszatekintő történetek
A ’80-as éveket idéző Budapest életébe József középkorú férfi szemével pillanthatunk bele, aki a szocialista időszakban nőtte ki magát felnőtté. Meséi a mindennapok kis boldogságait és próbatételeit elevenítik meg.
A nappal József számára hajnalban kezdődött, a napfelkelte előtti csendben, egy kávéval, ami nem volt több először, mint fakó, víz színű ital, ám később az élete szimbólumává vált. A szocializmus idején a reggeli rituálé a nap kezdetét jelentette, de a családi összetartozás pillanatait is.
Az utcák lüktető életét megpillantva, József szemtanúja volt, ahogy a munkások az éjszakai műszakból hazafele ballagnak. A buszok tele voltak, az emberek fáradtnak tűntek. A szocializmusban a közösségi érzés volt az egyik alapvető pillér, ami összekötötte az embereket.
A gépjavító munka József munkanapját töltötte ki a helyi gyárban. Kevéssé volt idő a pihenésre a kemény munka és a „termelési terv” teljesítése miatt. Azonban a legjobb teljesítményt nyújtó dolgozókat jutalmazták, ami számukra elismerést és motivációt jelentett.
Délután háromkor József mindig megtett egy sétát az ipari parkban, ahol a gyári műszak végzettségét pihentette ki. A parkban gyakran vetődtek össze beszélgetésre az emberek, szóltak a városról, a könyvekről, a filmekről és a sportról.
Számára a vacsora a családi otthon melegét és az összetartozás érzését jelentette. Az asztalon mindig természetes alapanyagokból készült ételek kavalkádja volt, aminek nemcsak íze volt, hanem mögötte ott voltak a családi élmények, a közös történetek.
Az esték bűvöletét a televízió adta, ahol mindenki a fekete-fehér képernyő előtt várt a híradóra, hogy megtudja a világ dolgait. A szocializmus mítosza sokszor más képet mutatott mint a valóság, ezért egy új generáció szellőztetett új nézeteket és kérdéseket.
József sajátos látásmódja és értő beszélgetései sokszínű emlékeket, reményeket és álmokat hoztak szocialista világ hétköznapjaiba. Mindeközben a jövő megírásának közös tervei születtek meg, ahol a boldogság kis szigetei élnek a mindennapokban.
