A feleség egyedül van otthon,
amikor kopognak a bejárati ajtón.
Mikor ajtót nyit, egy férfit lát, aki megszólal:
– Elnézést, de van önnek puncija ?
A nő felkapja a vizet, rácsapja az ajtót.
Másnap ismét kopogtatnak.
Megint ugyanaz a férfi
áll az ajtóban, és most is ugyanazt kérdezi:
– Elnézést, de van önnek puncija ?
A nő megint felháborodik, és rácsapja az ajtót a férfira.
Este beszámol a férjének, hogy mi történt.
A férj
megígéri, hogy segít:
– Hagyd rám, drágám.
Holnap itthon maradok veled.
Elbújok
az ajtó mögé és mikor piszkos dolgot kérdez,
mondd neki nyugodtan, hogy “igen, van”.
Aztán én elintézem a fószert.
Másnap menetrendszerűen jön a kopogtatás.
A férj az ajtó mögé bújik, a feleség pedig ajtót nyit.
Az idegen férfi ismét felteszi a megszokott kérdést:
– Elnézést, de van önnek puncija?
A nő most már nyugodtan mer válaszolni:
– Igen, van!
És?!
– Kérem, rá tudná venni a kedves férjét, hogy az önét
használja a feleségemé helyett?
