A nyugdíjas bácsi elmegy a háziorvoshoz, mert már régen nem érzi jól magát.
A doktor megvizsgálja, majd azt mondja:
– Bácsi, az a baj, hogy túl sokáig él, és az öregedés jelei mutatkoznak.
– De doktor úr, mivel tudnék fiatalabb lenni?
– Hát az első lépés az, hogy ne fesse őszre a haját!
Erre a bácsi elgondolkodik, majd azt mondja:
– Jó, de ha nem festem, ki fogja megmondani a koromat?
– Hát, bácsi, ha majd elkezd szépen gyűrődni, higgye el, hogy senkinek nem lesz kétsége a koráról!
– De ha erősen ügyeskedem, talán a fogaim is kihullanak, és akkor még annyira se tűnök öregnek!
– Esetleg megpróbálhatná a sportot, az fiatalít!
– Igen, a foci jó, csak ha elmegyek, az unokáknak elmondom, hogy mit kell csinálniuk, és mire jövök haza, már mindenki aludni tér!
– Akkor viszont mondja csak, mit csinál, míg alszanak?
– Kikapcsolom a villanyt, és nézegetem a kint lévő csillagokat!
– Honnan tudja, hogy azok csillagok, és nem csak valami lámpa?
– Még?
Azt is elmondom az unokáknak!
A tanár és a diák beszélgetése
A tanár megkérdezi a diákot:
– Fiam, tudod, mit csinál a kisbárány, amikor a nap felkél?
– Igen, tanár úr!
Áll, bőg, és nézi, hogy a nap felkél.
– De miért?
– Mert a nap felkelt, és akkor eltölti a magányos óráit!
– De hát a kisbárány nem tudja, hogy ez jó vagy rossz!
– Igaz, de ha nem tudja, minek bőg?
– Jól beszélsz, de érdekesebb lenne, ha tudná, miért bőg!
– Hát, ezért bőg, tanár úr, mert van benne némi dráma!
A szegény ember és a cigány
A szegény ember sétál az úton, amikor találkozik egy cigánnyal.
– Te cigány, neked semmiinted nincsen!
Ki az, aki ennyire elszaporodott?
– Nincs semmim, csak a kis dógozó kocsim.
– És mennyit kérsz a kocsidért?
– Én nem kérek érte semmit, érdekelne, hogy be tudod-e indítani.
A szegény ember ránéz, és azt mondja:
– Te, cigány, még ebben se bízhatsz, a kocsi nem indul be!
Erre a cigány:
– Biztosan indulni fog!
A szegény ember próbálkozik, de semmi nem történik.
– Eladtam az életemet!
– De ha te nem hozol pénzt, kérj kölcsön!
– Jó, de az már nem a saját életem!
A két szomszéd
Két szomszéd áll a kerítésnél, és beszélgetnek.
– Te, hallottad, hogy Jani kutyája megint megfogta a postást?
– Igen, mondjuk nem is csodálom, szegény kutyus már megöregedett!
– Mit akarsz mondani, ő reggeli kutya, az nem várja meg az időt, csak ugat!
– Én hallottam, hogy brekegni is tud!
– Miféle brekegést hallottál?
– Hát… hogy meg akarja szólítani a márciust!
– Fura, de figyelj, ha jön a március, biztosan várj egy kicsit a kutyával!
– Miért?
– Mert idén tűzgyújtó év lesz.
A borozgatás
Két barát egy kocsmában ül, és boroznak.
– Nézd, hogy én már unom a bort!
– De öreg, nem csinálhatsz ilyet!
– Dehogy, már túl sokat ittam!
– Akkor állj meg, és nézd át, mit csinálsz!
– De felejtsd el, hogy miért jöttél ide!
– Honnan tudnám, miért?
– Mert utálod a vívet, nem hitted volna!
– Én nem kerülöm el ezt, miből is tartsak neked!
– Amit akarok, úgysem jutsz óvatosabban!
A tanárnő és a diák
A tanárnő faggatja a diákokat:
– Ki tudja, mi az az oxigén?
Mindenki csendben néz.
Ekkor a tanárnő rávigyorog a legszorgalmasabb diáknak.
– Te, Jani, mondd el, mi az!
– Az oxigén… az valami, amivel lélegzünk, de az óra után jöhet az irónia!
– Miféle irónia, fiam?
– Hát, ha kérdéseket teszel fel, az már ironikus a tanórán!
– Na, jól van, most már én is értem!
Az okos kisfiú
Az apuka megkérdezi a kisfiát:
– Fiam, hova szeretnél menni iskolába?
– Azt hiszem, az okos iskolába!
– Miért akarsz oda menni?
– Mert ott sosem bukunk meg, nem is járunk órára!
– De fiam, akkor honnan tanulnál?
– Az a dolgom, hogy elmondjam, tanár.
– Miért van ez?
– Mert akkor én is jobban leszek a tanárnál!
– Hát jól van, kisfiam, de bármi kérdésed van, mindig jöhetsz hozzám!
A vízvezeték-szerelő
A vízvezeték-szerelő kijön az új ügyfélnél, akinek elromlott a csapja.
Kezdi nézni, aztán hozzáfog a szereléshez.
Tíz perc múlva végzett is.
– Nos, mennyiért csinálta?
– Hát, kedves uram, ennyiért, amit a munka ér!
– De hát tíz perc múlva lett kész!
– Igen, de ennyi pincéből úgysem készülne el!
– Miért nem?
– Mert a pénzen kívül nem kivitelezi a pénzérmet!
A bűvész
A bűvész a színpadon bemutatja a mutatványát:
– Most pedig itt van a kalap, amelyből sok mindent elő veszünk!
Mindenki izgatottan nézi, ahogy a bűvész elővesz egy nyulat.
– Csodás, hogy ez hogy történt!
Kis idő elteltével a bűvész bűvészkedik tovább:
– Most jöhet a kártya!
A kártyát úgy dobják el, hogy senki nem sejti, hogy mögötte mi van!
Végül a bűvész megkérdezi:
– Mindenki, aki mindent tud, előre tudja, mit csinálj!
Erre valaki a nézőtéren:
– Te bűvész, mindent tudnék, ha nem szólnál!
