A nyugdíjas néni bemegy a boltba, és kérdezi a boltosnét:
– Kérek szépen öt deka sonkát!
A boltosné mér, és megkérdezi:
– Milyen sonkát szeretne?
– Hát, tudja, fiam, nem tudom.
– Van füstölt, főtt, paraszt, az ízletes…
A néni elgondolkodik, majd mondja:
– Hát akkor a füstölt sonkát kérem, de lehetne egy kicsit vékonyabb!
A boltosné felvágja a sonkát, és a néni boldogan nézi.
– Kérem, ez most már öt deka?
– Igen, művészi munka!
Ha nem így akarná, mindjárt a külsejét levágom.
A néni egy kicsit mérgelődik, hogy ez sok, de mondja:
– Jaj, nem baj, nem baj, én már rég voltam nyugdíjas, nem válogathatok!
A tanár megkérdi a diákjait:
Ki tudja, mi a különbség a szamár és az ember között?
Az egyik diák jelentkezik:
– A szamárnak nagy a fül.
A tanár nevet:
– Na, jó, de ez nem minden!
A másik diák mondja:
– Hát az embernek van esze!
A tanár megmondja:
– Igen, az is igaz, de nem minden embertől!
Ekkor a harmadik diák megjegyzi:
– Nyilván a szamárnak is van esze, hiszen a tanár úr is itt van velünk!
Az öreg bácsi orvoshoz megy, mert nagyon fáj a lába.
Az orvos megvizsgálja, és megkérdezi:
– Mikor kezdődtek a fájdalmak?
– Hát, ki tudja, fiam, lehet, amikor még sok éven át ettem a tojásokat!
– Tojásokat?
De az nem lehet, hogy összefüggésbe hozható lenne!
– Úgy 30 évvel ezelőtt kezdtem.
– Ez volt a rég múlt, bácsi, már el kéne felejteni!
– Az már ment, de most fáj!
A rendőr megállít egy autóst:
– Tudja, miért állítottam meg?
Az autós mondja:
– Mert egy piros lámpán áthajtottam!
A rendőr mosolyog:
– Jól sejtette, de döntse el, sokan nem értenek egyet a piros lámpával!
– Hát, az már baj, ha nem tudják, hogy mi a piros!
Erre a rendőr:
– Na, még egy piros lámpánál hol fogja érteni!
Az öreg néni a buszon ücsörög, amikor egy fiatal megkérdi tőle:
– Néni, hogy bírja a buszozást?
A néni nevet:
– Hát, tudja, fiam, én már annyit buszoztam, hogy most már csak az öregedést bírja!
A fiatal meglepődve mondja:
– De hát de hát vannak, akik fiatalon is öregednek!
A néni vigyorog:
– Így a busz mind hoki, mind pingpong!
Feri bácsi elmegy a védőoltásért az orvoshoz:
– Haló, szomszéd!
Hova zömmel?
– Hát a védőoltásra, orvoshoz!
– És te a feleségedet is viszed?
– Szentelte meg az oltás?
– Hát, ha én is egy kis védőoltást kapok, lehet, hogy olyan jó lesz, mint a jégkrém!
A gyerekek a szünetben találkoznak és mesélnek egymásnak:
– Te, miért mondtad el, hogy az apukád megveheti a klímát?
– Mert nézett, hogy ebből a hőmérséklet mellett nem él meg senki!
– Akkor mit csinált a mami?
– Mert neki azt ígérte az apukám, hogy a vízpermetezést ő intézi!
– De miért úgy hűtik az uborkát?
– Hát, mert senki nem akar egy izzadt uborkát megenni!
Az öreg horgász ücsörög a vízparton:
– Fiatalok, ti nem tudjátok, mi a halászat varázsa?
A gyerekek rákérdeznek:
– Mi az, bácsi?
– Az, hogy túl sokat találkozik az ember a vízben, de a legnagyobb halat mindig a víz felett!
– Miért a víz felett?
– Mert az idős emberek egyre fényesebbek és tükörképként a víz alatt ragyognak!
A kávézóban ülő művész büszkén mesél a barátainak.
– Képzeljétek, híres lettem!
– Hogy-hogy?
– Mert festettem valami csodálatosat, és valaki megvette!
– Igen, és mennyit kaptál érte?
– Hát, 50 ezer forintot!
– Na, és mit tervezel a pénzből?
– A következő festést!
A barátok nézik:
– Te megőrültél?
– Hát nem lehet egy szörnyszerű képet festeni!
A tanárnő kérdezi a gyerekeket:
– Ki tudja, mi a baj, ha a lábaim eltűnnek?
A gyerekek hallgatnak, míg az egyik felemeli a kezét:
– Akkor furcsa lesz, mert csak a lábukat elvesztett ember járhat csúszkálva!
A tanárnő mosolyog:
– Szép, de több bajom lenne, ha meleg vízbe esnék!
A kisfiú megkérdezi az apját:
– Apa, te tudod, hogy miért lett az orvos orvos?
Az apja kicsit gondolkodik, majd mondja:
– Hát, mert megnézte az embereket, de sosem akarta a nasit elrontani!
– De, apa, ez nem igaz!
– Hát jól van, kisfiam, ha mindenki csak a nyelvével lenne orvos, hol hagynánk meg a betegeket?!
