Vannak, akik hirtelen ötlettől vezérelve csináltatnak magukra tetoválást, anélkül hogy alaposan átgondolnák, mit is akarnak viselni a bőrükön.
Az igényes munka és a megbízható tetoválóművész keresése helyett beleugranak az első lehetőségbe, aztán később jön a meglepetés – és a megbánás.
Egy fiatal, széttetovált lány felszáll a villamosra, és leül egy idős néni mellé.
Az asszony azonnal kiszúrja a lány nyakán lévő tetoválást, és elkerekedett szemmel mered rá.
A lány észreveszi, és éles hangon odafordul hozzá:
– Mi az, mami, miért bámul ilyen nagyon?
Nem volt még divat a maga idejében a tetkó?
Az idős hölgy azonban egy csöppet sem jön zavarba, és nyugodt hangon válaszol:
– Nos, aranyom, sok minden volt már az én időmben.
Tudod, én 25 évet töltöttem Pekingben.
A lány némileg meghökken, de kíváncsian hallgatja tovább a nénit.
– Amikor hazaköltöztem Magyarországra, hosszú évekig tanítottam kínai nyelvet az egyetemen – mondja a néni, majd a lány nyakára mutat.
– És csak azt nem értem, drágám, miért van a nyakadra írva kínaiul, hogy „Nem visszafagyasztható.”
