Egy idős bácsi bemegy a patikába, és kér egy doboz gyógyszert.
A gyógyszerész megkérdezi:
– Milyen gyógyszert szeretne?
– Hát, tudja, fiam, az a baj, hogy nem tudom, milyen gyógyszerre van szükségem.
– De hát mi a panasza?
– Semmi különös, csak éppen érzem, hogy már harminc éve meg kellett volna halnom.
– De miért?
– Mert mindenki azt mondta, hogy nagymamával már bármikor összejöhetnék, de sosem tetszett igazából.
– Hát akkor menjünk vissza a múltba, és kérdezzük meg tőle, hogy elmegy-e veled!
– Tényleg, ez jó ötlet!
Erre a bácsi előhúzza a zsebéből a mobilját:
– Csak hívom is… hello, nagyi, itt a Jani, csak azt szeretném kérdezni…
Hirtelen elkerekednek a szemei, és csak annyit mond:
– Igen, tudom, harminc éve nem láttál, de nem akarlak megbántani!
Hosszú csend következik, majd a bácsi lerakja a telefont, és így szól:
– Na, látod, fiam, nekem mindig igaza van!
Az öreg dosszié
A tanár megkérdezi a gyerekeket:
– Ki tudja, mi az a dosszié?
Jánoska jelentkezik:
– Az öreg apukámnak van egy dossziéja, amiben a fél életét tárolja.
– Azt hiszem, ez nem igazán jó példa, Jánoska – mondja a tanár.
– De de jó, tanár úr!
Mert abban van minden orvosi papírja, és még a nagymama születési anyakönyvi kivonata is!
Mire a tanár:
– Jól van, Jánoska, megértette a dosszié lényegét.
De ha minden iratod ennyire fontos, akkor miért csak a nagyszüleid papírjait tartod benne?
Jánoska ügyesen válaszol:
– Mert azok a legidősebbek, és hát ők sosem fognak már változni!
A gyógyszerbeadása
Az öreg egyedül ül a kávézóban, és utolsó napjait próbálja elviselni.
Az újságot olvasva annyira elszomorodik, hogy végül odaszól a pincérnek:
– Hozz, légy szíves, egy gyógyszert, mert ez a világ már nem nekem való!
A pincér kicsit összezavarodik, de eleget tesz a kérésnek.
Behozza a gyógyszert, és kérdezi, hogy bevenné-e.
– Á, minek, ha úgyis megfogok halni?
A pincér zavarban van, de mondja:
– Legalább próbálja meg!
Talán segít!
– Na jó, de csak ha az újságban nem olvasok több szomorúságot!
A pincér bólint, de a bácsi végül így is megkapja a gyógyszert, és már éppen nyelné le, mikor megint belefut a hírekbe.
– Na, fiam, most már el is felejthetem a gyógyszert!
A kvíz
Egy öreg bácsi részt vesz egy vetélkedőn, ahol sok fiatal indul.
Az első kérdés:
– Hány csillag van az égbolton?
Az öreg gondolkodik, és azt mondja:
– Hát, fiam, ez sokáig el fog tartani!
Kérdezik tőle, hogy miért.
Az öreg így válaszol:
– Mert még soha nem néztem a csillagokat, ami a napom fényébe visszalopva pihen.
A gyerekek röhögve kérdezik:
– Akkor mit tudsz róla?
A bácsi nevetve mondja:
– Hát annyit tudok, hogy többen is fekszenek benne, mint én!
A nagy születésnap
Az öreg bácsi a gyerekeivel ünnepli a születésnapját, és elesik a tortával.
A felesége szól neki:
– Édesem, nézd, hogy néz ki a torta!
Erre ő:
– Miért, látod messze?
– Hát persze, most nem csak a kóstolás miatt haragszom!
Az öreg csak bólogat:
– Pedig néha a torta íze sokat elmond a barátokkal való összegyűlésről!
A felesége rámosolyog, és azt mondja:
– Most már tudd meg, miért érdemes kiskorod óta várakozni!
A gyerekek bölcsessége
A nagypapa mesél a unokáinak:
– Tudjátok-e, miért gyűjtik a rókáknál a sövényeket?
Az unokák kicsit megzavarodnak, de mégis kíváncsian várják a választ.
– Hát azért, hogy haza tudjanak vinni éjszakai vacsorát!
Mire a két unoka:
– Nagypapa, te mindig tudod, hogy én akarok tanulni, de a róka sose tanít minket semmire!
– Hát, gyere, tanítsalak meg a róka bölcsességére, egyszer csak rájössz, hogy az élet nem olyan bonyolult, mint hisszük!
Az unokák nevetnek, és már tudják, hogy a nagypapa halálával a bölcsességet is ki kell cserélni.
A jó takarékos
A falusi öreg bácsi bemegy a boltba, és kérni egy kiló sót.
– És miért kéri annyira?
– kérdezi a boltvezető.
– Mert az asszony azt mondta, hogy ha megveszem, nem lesz többé sótlan az élet!
Kérdi a boltvezető:
– A feleséged nem javasolt inkább más fűszert?
– De, de az mind drága!
A boltvezető nevetve mondja:
– Hát, elmondhatod neki, hogy a sótlan élet OLCSÓ!
Az újságíró
Az öreg bácsi elmegy egy fiúhoz, aki újságíró.
– Fiatalember, mesélje el, mit csinál a munka mellett, hiszen nagyon sok dolgot írt eddig.
– Ugyan már, bácsi, hanem miért kérdezi ezt tőlem?
Az öreg gondban van, de hirtelen megvan a válasz:
– Mert úgyis érdekli az életem!
– És mit írtam eddig?
– Hát, egyrészt, hogy az elején nem írtál elég rosszat, másrészt, hogy az öregek nem tanulnak meg újat és sosem értik meg a világot.
Az újságíró úgy érzett, hogy ez a pillanat tőle független.
– Bácsi, rájött, hogy ebben az újságban nincs helye a fogós kérdéseknek?
– Hát, fiatalember, van ez a helyzet!
A bölcs tanulság
Az öreg bácsi vasárnap a templomba megy, és látja, hogy az új pap prédikál.
Az igehirdetés végén az öreg megszólal:
– Fiatalember, nagyon jó volt a prédikáció!
A pap megkérdezi:
– Köszönöm, öregem, mit tanultál belőle?
– Hát azt, hogy mindent meg lehet tanulni, ha kérdezel!
A pap elcsodálkozik:
– Hát nem tudtad ezt eddig?
– Nem, fiam, de most már tudom – válaszolja az öreg bácsi.
– Akkor most már mehetek, mert ma este sokat tanulhatok még!
