Egy idős néni bemegy a boltba, és kérdi a boltos bácsit:
– Tetszik tudni, én már egy éve nem voltam itt, mert annyira beteg voltam.
– Aha, persze, tudom – mondja a boltos.
– De most miért jött be?
– Megvettem a gyógyszereimet, és egy kis csokiért is jöttem.
– Hát, ha már itt van, legalább nevet mellettem!
– Nevetni?
Hát honnan tudom, hogy ön mit szól ehhez?
– Nézze, én elmondok egy viccet, és utána eldönti, hogy nevet-e.
Elmondja a boltos a viccet, ami tényleg vicces.
A néni nevet.
– Na látja, így kell reagálni!
Most én is mondok valamit!
– Na mondja!
A néni elkezd mesélni egy hosszabb, bakiflás történetet egy másik néniről, aki a gyógyszertárban váltott ki receptet.
Olyan hosszan mesél, hogy a boltosnak a végére már az összes vásárló a boltban megöregedett.
A végén a néni megkérdi:
– Na, tehát ez elég vicces volt, ugye?
Erre a boltos szomorúan bólogat:
– Igen, de ezt még a gyógyszereim mellett sem tudom elviselni!
Milyen szép idő van ma!
A tanító néni kérdezi a gyerekeket az órán:
– Gyerekek, ki tud mondani egy mondatot, amiben benne van a “de” szó?
Pistike jelentkezik.
– Én tudok!
– Na, mondjad!
– Az anyukám mondta, hogy “Ne játssz a tűzzel, de én nem hallgattam rá!
”
A tanító néni büszkén mosolyog, majd megkérdezi a többieket, ki tudna egy mondatot mondani, ami nem csalás.
Marika mondja:
– Az apukám mondta, hogy “Ne járj kaszinóba, de én nem hallgattam rá!
”
– Szép volt, Marika!
– mondja a tanító néni, majd egy másik gyerekhez fordul.
– És te, Jani, mit tudsz mondani?
Jani így válaszol:
– Az úszóedzőm azt mondta, hogy “Ne feledd a rózsaszín úszógumit, de én elfelejtettem!
”
A tanító néni elgondolkodik a dolgon, majd így szól:
– Látom, elég sokan nem hallgatnak a szüleikre.
A kicsi fókák
Két fókacsalád sétálgat a parton.
Az egyik fókama, mamája így mondja:
– Figyelj, fiam, ne menj túl messzire, mert lehet, hogy eltévedsz!
A kis fóka csak annyit válaszol:
– Jaj, nem kell aggódnod, én mindig megtalálom az utat!
Fél óra elteltével a mama észreveszi, hogy a kisfóka nem jön vissza.
Keresni kezdi, de nem találja.
– Hol a fiam?
– kérdi a többi fókától.
Egyikük válaszol:
– Itt van a közelben, de talán eltévedt!
Mire a mama fókát mondja:
– Miért rosszalkodik?
Csak azt mondtam neki, hogy ne menj messzire!
Hirtelen előbukkant a kis fóka, arcán nagy mosollyal.
– Na, hol voltál?
– kérdi a mama.
– Csak játszottam a homokban!
– De az egész napot játszottad, még a napot is megérdemeltem volna, hogy ne mennél el!
– Haverom azt mondta, hogy ez rekontra buli!
– Rekontra buli?
– nézi a mama fókát, mire az kisfóka válaszol:
– Igen, mert csak úgy megy ez, hogy nem járok túlságosan messzire!
A feleség és a férj
Egy férfi hazamegy a munka után, és látja, hogy a felesége ideges.
– Mi a baj, drágám?
– kérdezi.
– Hát, már megint nem hoztad el a fát a tűzifából, amit ígértél!
– Jaj, igazad van, felejtettem el!
De hát úgyis itt a nyár, minek is kell az?!
A felesége csak néz rá.
– Hát, talán ha jön a tél, akkor értékelni fogod a fát!
A férj erre így reagál:
– Majd beizzítom a klímát, hogy ne fázzak!
A feleség összenéz a férjével, és dühösen válaszol:
– Te teljesen komolyan mondod, hogy a klímát a fával fogod kifizetni?!
A férj megint csak rángatja a szemöldökét:
– Ki tudja, lehet, hogy jövő télen ez megoldja a problémát!
A vidéki iskola
Vidéki iskola órán a tanítónő kérdezi a gyerekeket:
– Ki tudja megmondani, mi a nevében van a legnagyobb város?
Pistike jelentkezik:
– Na, az Pintér, biztos, mert én láttam a szomszéd bácsit, amikor hozta magát!
– Nem, nem, Pistike!
„Pest” város neve közvetlenül ott is van!
– Dehogy!
Mert a szomszéd bácsi őszintén Pintér és Pest!
A tanítónő megpróbálja helyre tenni:
– A legnagyobb város a fővárosunk, ami Budapest.
A gyerekek megint zavarban vannak, mikor Marika az ablakon kikiált:
– Tényleg elég fura, hogy valakinek az ablak szomszédja Pintér!
A kutyáink
Két barát sétál, amikor találkoznak két kutyával.
Az egyik gazdája megkérdezi a másiktól:
– Na, mit szólsz a kutyámhoz?
Szép, ugye?
– Igen, de a mi kutyánk sokkal okosabb!
Erre a barát válaszol:
– Okos?
Alig tud futni!
– Ugyan már!
– mondja a másik.
– Csak azért nem fut, mert túl okos ahhoz, hogy felesleges erőfeszítéseket tegyen!
– Na, jó!
– mondja a barát.
– De ha a kutyád ennyire okos, miért sétál veled?
Erre a másik gazda válaszol:
– Mert ő már tudja, hogy ezt a szokást nagyon kedvelem!
A misztikus óra
Egy fiatalember bemegy egy ékszerboltba, hogy órát vásároljon.
Kérdezi az eladót:
– Milyet ajánl, ha szeretek megjelenni a barátok előtt?
Az eladó megmutat neki egy csodás órát, mondván:
– Ez egy igazán különleges darab, hiszen nemcsak mutatja az időt, de olyan misztikus aura lengi körül, hogy mindenki megcsodálja majd!
A fiatalember megveszi az órát, boldogan elindul.
Két nap múlva a barátai kérdezik, hogy hogyan telnek a napjai.
– Szuperül, már mindenki megcsodálja az órámat!
– feleli.
– De tényleg mitől olyan különleges?
– kérdezik.
– Mert az eladó azt mondta, hogy misztikus, és mindenki elhiszi, hogy jó időt mutat, pedig mindig késik!
A főnök és a kutya
A főnök behívja az alkalmazottját az irodájába, és megkérdezi:
– Tudod, miért hívtalak be?
– Nem, uram, de remélem, hogy nem jöttem el tévedésből!
– Nos, az a helyzet, hogy a kutyám kiválaszthatja a legszebb irodát, és neked van a legcsúnyább!
Az alkalmazott megdöbben, de a főnök folytatja:
– Tehát azt hiszem, most tutira fel kellene zárkóznod a kutyámnak!
– De uram, én sőt nem tudom irányítani a kutyáját!
– Nem is kell!
Csak meg kell tanulnod a szimatát!
Ettől kezdve az alkalmazott mindent szaglászni kezdett, mindenkivel azon a fán lógva pályázott, de a főnök csak nevetett a dolgon.
A horgász és a mesélő
Egy horgász ül a tóparton, és éppen halászik, amikor jön a barátja.
– Na, hogy áll a horgászat?
– kérdezi a barát.
– Hát, tegnap öt halat fogtam, de ma még semmi!
– Nem baj, mesélj inkább valami érdekeset!
– Hát, mondjuk, hallottad, hogy a múlt héten a horgásztó mellett egy halat ruhákban láttam!
– De hogy ruhákban?
Mégis hogy fogta meg?!
– Hát, úgy, hogy lebegve úszott a vízben, aztán lecsúszott!
– Ez elképesztő, de valójában hogy is történt?
– Hát túl sok bort ittunk!
