Egy öreg ember megérkezik a orvoshoz, és panaszt tesz:
– Doktor úr, már hetek óta fura hangokat hallok, és mindent elfelejtek!
A doktor megnyugtatja:
– Ne aggódjon, ez csak az öregedés.
Erre az öreg szerényen válaszol:
– Doki, a fura hangok, meg hogy elfelejtek, az rendben van, de ez a kedves feleségem sosincs sehol, és az is fura, hogy az ágyunk mellett mindig ott van a macska!
A doktor nézi, nézi, majd megszólal:
– Hát, ha a macska is ott van, akkor nem is olyan fura a dolog!
Egy fiatalember megkérdezi az öreg mestert:
– Mester, mi a hosszú élet titka?
Az öreg mosolyogva válaszol:
– Nagy titok nincs, fiam.
Ha te is úgy élsz, mint én, akkor akár száz évig is élhetsz!
A fiatalember kíváncsian kérdezi:
– Hogyan él az mester?
Az öreg ránéz, és így felel:
– Hát, először is, minden reggel elolvasok egy könyvet.
– És miért?
– Hogy az eszem frissen tartja.
– Aztán?
– Majd kimegyek a természetbe, megcsodálom a fákat, a virágokat, az állatokat, hogy a lelkem is gyarapodjon.
– Nagyon szép!
És mi a következő lépés?
– Utána jön a legjobb:
az ebéd!
– Az ebéd?
Hát az itt miért titok?
– Mert minden étkezésnél meghívom az unokáimat!
– Az jó, de jótékony?
– Persze!
Mert beszélgetés közben mindig rákérdezek, mi is van az iskolában, és ha jót mesélnek, akkor a lélek vidám!
– És most mit tanácsolna?
– Azt, hogy ezt csináld, és ma velem is ebédelj!
Két szenilis öreg a parkban beszélget:
– Te, melyik évben lettél születve?
– 1930!
– Aha, én meg 1935.
– Szóval te még fiatalabb vagy nálam!
– Igen, de ki számít?
– Az idő!
Most azt mondod, mennyi időd van?
– Hát, közel nyolcvan!
– Hol van az a sok idő?
– Már egyre kevesebb van belőle!
– Hát, ezt hogy gondolod?
– Jóakaratban és unokákban!
– Az jó, de mit csinálsz, ha már nem tudsz kiügyeskedni?
– Akkor is szólok, hogy gyertek, gyorsan készüljön az uzsonna!
Az orvos megkérdezi az idős bácsit:
– Mi a panasz, bácsikám?
– Doktor úr!
Amikor reggel felkelek, félek, hogy megint lent lesz a bokám a térdemben!
– Miért?
– Mert sose tudom, melyiken is állok!
– Nem gubanc, bácsikám, a kor természetes velejárója!
– Igen, de akkor is sokkal olcsóbb lenne, ha elmondható lenne magamnak, mit is csinálok!
– Ne szomorkodjon, elérheti ezt!
– Ha ma reggel hazaértél, aztán te is elmondtál, hogy mikor érkezel!
Két öregúr a kávézóban ül:
– Te, emlékszel a régi szép időkre?
– Még hogyne!
Mindig küldtem üdvözlőlapot a feleségemnek!
– Tényleg?
Miből?
– Hát, akkoriban havonta összegyűjtöttem pár forintot, és már mentem is!
– De hogy sikerült ezt?
– Hát, először elmentem az unokákhoz, és említettem, hogy mivel kedvesbírom az anyámat!
– Aha, így sikerült!
– De utána mindig mentem vissza az igazi cselekvéshez…
– És?
– Mert azóta is megkérdezem:
jöhet?
Az öreg horgász a tónál ül:
– Fiatalember, sok halat fogtál?
– Majd, ha az unokák eljönnek!
– Szóval csak hódolsz a halaknak?
– Igen, de azért most már edzek!
– Te edzel?
De hogyan?
– Hát, nézd, naponta eljövök ide, és ha ritkán panaszolnak, megnézem a vizet!
– És?
– Hát, megszámlálom a halászokat, figyelek!
– De játsszál, kora nyaralásban, ne adj fel mindent!
Az öreg hármas a boltban áll:
– Jó reggelt, öregem!
Ki az aki itt a lovammal most elérte?
– Akik a régi barátaim, mind mindig voltak ezen a lovon!
– Te mondod azt, amelyikkel vágtában is megvan?
– Hát, éppen azon gondolkodódtam!
– Tényleg hol van?
– A régi öregtől hallottam!
– Hoztad meg, amit mondtunk?
– Na és?
Mi a hazugság, ha meg tudod tenni?
Az öregasszony szól az unokájának:
– Magdi, édes lányom, mikor akarsz már férjhez menni?
– Jaj, mama, még várni akarok!
– De már elmúltál húsz!
– Igen, de nekem még tanulnom kell!
– Tanulj, de közben az élet is elmegy!
– Na jó, de ha öregasszony leszek, majd csak rajtam múlik!
– Akkor megmaradsz öregasszonynak!
– Jajj, mama, majd megnézzük, mit tudhat a jövő!
A nagypapa a gyerekekhez szól:
– Tudjátok, hogy régen mennyire nehéz volt?
– De miért, nagypapa?
– Mert mi nem a számítógép előtt ültünk, hanem kimentünk a friss levegőre!
– Micsoda unalom volt az!
– Nem, de sokkal szebb volt!
– Mert?
– Mert láttunk fát, virágot, állatokat, ahol aztán szalonnát sütöttünk!
– Az jó!
– Igen, de ti már csak a szobát okosítjátok!
Az öreg néni elmeséli a barátnőjének:
– Még két évig bírom!
– Miért?
– Mert most letoltam egy pillecukrot!
– Jól van!
– De gyújtok, hogy egy kicsikét mosakodjál!
– Ugyan miért?
– Ott van az kő, amit a fiam hozott!
– Megint nem értem!
– Fiam elolvasta, de még meg se ismerem!
– Hát, ezért mondod azt.













