Egy öreg néni meséli a barátnőjének:
– Képzeld el, a férjem nyugdíjba vonult!
– Na, és mit csinál most?
– Hát, tudod, a nyugdíjasok úgy gondolják, hogy most már „szabad” idejük van.
Most már csak az érdeklődésének élhet.
– Jaj, de jó!
És ő mit csinál?
– Hazajön a munkahelyéről, leül a tévé elé, és ott „érdeklődik”!
Még a nyugdíj márkáját is megváltoztatta… Most már nem az öngyújtó érdekli, hanem a gabonapehely!
Miért nem tud a légy a politikai életben dolgozni?
A légy mindig csak zümmög, és sosem tudja, kire szavazzon.
Csak repked a kávé körül, késik az eseményekből, és amíg a többiek a problémákat tárgyalják, ő kényelmesen rászáll a piskótára.
Tényleg nem érti, amit a többiek mondanak, a „döntéshozók” csak a számára érthetetlen szavakkal dobálóznak, mint például „adóemelés”, „gazdasági növekedés” vagy „csökkentés”.
Inkább csak zümmög a cselekvés helyett.
Két nénike beszélget a boltban.
– Képzeld, a múltkor bementem a boltba, és a pult mögött egy fiatal bácsi volt!
– Na és mit szóltál?
– Azt mondtam neki, hogy „Jó napot kívánok, kedves uram!
” Erre ő, megdöbbenve, azt kérdezte:
„Ki az a kedves uram?” – Hát, nagyon el vagy tévedve – mondta a másik néni –, hiszen a boltban ismertek mindig a vásárlókat.
Te sosem szoktál név szerint köszönni?
– Dehogyis, hova írom a csekket?
Egy tanár egész órán a gyerekeket képezi, majd megkérdezi tőlük.
– Ki mondja meg, hogy Ki győzedelmeskedik a szavazáson?
– A gyerekek üvöltöznek, mindenki kérdezi a másikat.
Erre a tanár azt mondja:
„Felnőtt emberek döntése kell, hogy legyen, nem ti!
Ti még nem tudjátok, mi az a demokrácia.” – Erre az egyik kisfiú:
– Pedig én már tudom, hogy mi is az!
A néni megmondta, hogy úgy kell szavazni, ha megkérdezi az összes gyereket, hogy ki szeret kirándulni.
A kedvenc felnõttem szavaza le, hogy ő is jöhet!
A szőke nő kérdezte a barátnőjét.
– Te, hallottad, hogy felvették őt a munkahelyére?
– Ki az?
– Hát a szőke kislány, akivel beszélgettem a múltkor!
– Tényleg?!
Hány nyelven beszél?
– Nem tudom, de tudja, hogy itt a munkahely a dolgokkal kapcsolatos, és hogy a tulajdonos paraszthajóval érkezett!
A kocsmában találkozik két ember.
Felezik az árát, és egyszer csak az egyik felnőtt megjegyzi:
„Te, nem gondolod, hogy ez már régen nem nekünk való?!
” A másik erre csak néz, nézi a sört, majd megkérdezi:
„Régóta mondod ezt, és neked sosem volt üres farhátad!
” – Jól van, de ha látni akarod a várost, akkor legalább a fuvarozásért kérd el!
Az orvos meglátogatja a beteget.
– Jól van, elmondom, mire figyeljen, de akkor az összes étkezés idejét át kell majd ütemezzük!
– Az illető megkérdezte:
– Miért, látni fogom az orvost?
– Nem, nem kell találkoznod vele, de muszáj hallgatnod rá!
– Hát, jó, de most hová tegyem a pratamat anélkül, hogy szigorú diétát tartanánk?
A fiú megkérdezi a lányt az első randin.
– Hogyan képzeled el az ideális férfit?
A lány mosolyogva azt válaszolja:
– Azt mondanám, mint egy jófajta torta!
– Figyelj, durván kérdezem:
egy kocka vagy egy torta?
– Talán ne zârják meg Braun Laci?
Szóval inkább korlátok nélkül!
Berci bácsi minden reggel a templomban.
Kérdezi az egyik szomszéd:
– Miért nem veszel már be párt?
– Az nem nekem való!
Inkább imádkozok!
– Úgy hallottam, te nem akarsz imádkozni, mert a politikusoknak sok a bűne!
Erre Berci bácsi:
– Bűn sincs, csak a pénz, és az mindenkor megújuló!
Két gyerek kint játszik.
Az egyik megkérdezi:
– Te, te tudod, hogy a nap mindenkinek másképp éri az arcát?
Miért?
– Hát azért, mert mindenki „szintet” ugorva válik vidámmá!
– Na de nekem van egy ötletem!
Az lenne a legjobb, ha mindenki középen egyforma lenne?!
– Én ugyan nem tudom, de ha így van, akkor mi a jó a gyerekeknek?
