Egyszer a székely bácsi gondolta, hogy megnézi a fővárost.
Készült is szépen, felöltözködött, elment a pályaudvarra, és beszállt a vonatba.
A vonaton mindenki idegeskedett, csak ő ült nyugodtan, mint aki otthon van.
A kalauz odalépett hozzá:
– Bácsikám, tessék érvényesíteni a jegyét!
– Én?
– mondja a székely.
– Én még nem is tudom, hova megyek!
A kalauz persze megértette, hogy ez nem vicc, és látta, hogy nem szándékos a dolog, így megkérdezte:
– Hát miért nem tudja?
– Mert nekem senki nem mondta meg!
Pár utas elkezdett nevetni, a kalauz is mosolygott, aztán megpróbálta segíteni a bácsit:
– Akkor nézzük meg a vonat menetlevelét!
Erre a székely bácsi felordít:
– Na, mit képzel, már az is magánál van, nem az én dolgom!
Ezután a kalauz eldöntötte, hogy nem bonyolítja a dolgot, ezért megkérdezte:
– Mondja, bácsikám, de miért nem néz a jelekre?
– Mert nem értek a szófogadáshoz!
– felelte büszkén a székely.
Hová lett a hal?
A horgász vízparton ül, és egész nap nem fogott semmit.
Eltelik egy óra, kettő, már a nap is lement, de még mindig semmi.
Már vetemedik, mikor egy másik horgász sétál oda, és megkérdezi:
– Hali, fogtál ma valamit?
– Hát nem tudom, hová lett a hal.
– Hát nem ide jön, ahol a fűzfák állnak?
– Tudom, de kábé fél órája ott állok, és még nem fogtam egyet sem!
– Akkor biztos fáradt, szedd össze magad, lehet pihen!
– Igen, ám, de a hal nem pihenhet!
A rendőr és a huszár
Egy huszár a városba utazik, és megakarja nézni a Rendőrséget.
Nézegeti, amikor meglát egy rendőrt, odalép hozzá:
– Bácsi, mondaná meg, hogy merre van a rendőrség?
– Hát, egy kicsit balra, aztán jobbra, és utána egyenesen.
– Köszönöm, de az nem ad ki nekem semmit!
– Akkor merre akarsz menni?
– Oh, azt nem tudom, csak a lovamat akarom megkeresni.
– A lovadat?
– Igen, itt hajózik a Duna parton!
– Hát attól nem tartok, amit hallottam!
– Attól nem is kell, nagy részeg!
Az öreg tanár
Az öreg tanár poénkodik a diákjainak a katedrán:
– Ti el tudjátok képzelni, mi lenne, ha az ember semmiért nem kapna fizetést?
– Igen, tanár úr, akkor ez maga lenne, mert ön állandóan osztja a dolgokat, és mi nem kapunk semmit!
Erre a tanár felnevetett:
– Na, úgy látszik, mégis van értelme a tanításomnak!
A jónás
Kétségbe esett férfi sétál az utcán, amikor megpillant egy jónást, aki éppen horgászik.
– Jó napot!
Mit csinál?
– Horgászom – feleli a jónás.
– Hát lehet, hogy fogok, ha csinálsz nekem munkát?
– Esetleg mit szeretne?
– Szőkítse be a haját a kisunokámnak, valahogy nem bírtam, megértem!
– Hát, attól függ, hogy mit kér, ha sokat szeretne, ingyen fogok horgászni!
A kutya a moziban
Két barát beszélget az utcasarkon, amikor meglátnak egy kutyát, ami a moziban ül.
– Te, hát ez miért van itt?
– �-tletem sincs, lehet, hogy a filmlet nézi?
– De kutya nem néz tévét!
– Dehogy nem, nézd meg, egészen éber.
– Akkor talán a kombinált portékáját nézi, tudta, hogy már nincs haza!
A kisöreg és a fiatalkori barátok
A kisöreg mesél a fiatalkori barátainak:
– Úgy sokat hülyéskedtünk!
– Mesélj egy történetet!
– Volt egyszer, hogy elvittük a szekeret a tóhoz.
– Igazán?
– Igen, ott több napra elmaradtunk, és több horgászhálót is akartunk venni, de haza akartunk hozni egy malacot is!
A hölgy és az átfogó
Egy hölgy a boltban vásárol:
– Kérem, adjon egy átfogót!
– Horváth és Dór úgy telnek el, hogy forgalmas úton képes focizni?
– De nem vagyok szédült, csak a halat néztem meg!
Az állatkert látogatása
A kisfiú és az apja az állatkertbe látogatnak.
– Apa, nézd, ott az oroszlán!
– Igen, kisfiam, de ne állj közel hozzá, mert megharap!
– De apa, ő nem fog megharapni!
– De igen, mert első nap a vízben fekszik, amit mi hozunk!
Beszélgetés az írással
A két barát a régi írásról beszélget:
– Képzeld el, múltkor megnéztem, és annyira idegesen írtak, hogy a szavakat csak hármassal tudtam elolvasni!
– Igen, ez se kis karc, nem?
– De másnap is nehéz volt érteni, na!
