Józsi bácsi egy szép napon megunja a falusi életet, és elhatározza, hogy elmegy a fővárosba.
Ahogy sétálgat, meglát egy újságárus bódét, ahol sok színes folyóirat van.
Elragadtatva figyeli a sok újdonságot, és megkérdezi az újságárustól:
– Mondja, kérem, ez itt micsoda?
– Ez a “Szépség és divat”, fővárosi hölgyeknek.
– Hmm… Érdekes.
És ez?
– A “Luxus és királyi élet”.
– És ez a színes itt?
– Az az “Életstílus”, rengeteg érdekes cikkel.
Józsi bácsi egyre jobban belemerül, de végül csak egy újságot vásárol.
A pénze felét odaadja, és az újságárus átnyújt neki egy mesélő folyóiratot, ami a falusi hagyományokkal kapcsolatos.
Józsi bácsi hazatér, és elkezdi olvasni a lapot.
Az első cikk a falu szokásairól szól, és így folytatódik:
“Falunkban az emberek minden reggel kifújják a sörösüveget, hogy a nap pozitív legyen.” Józsi bácsi nem érti, ez hogy lehet, de mindegy, ő is kipróbálja.
Másnap reggel kifújja a sörösüveget, aztán elindul a piacra.
Mindenki nézi őt, de senki sem szól.
Ekkor Joszi bácsi meglát egy ismerőst, öreg Gézát, és megkérdi tőle:
– Géza, nem tudod, miért néznek ilyen furcsán rám?
– Hát, Józsi bácsi, ezt a szokást már ezer éve nem csinálja senki.
– De miért nem mondtátok, hogy hülyeség az egész?
– Mert ha nem csinálnád, akkor meg arra néznének furcsán!
Egyszer egy tanár kérdezte a diákokat, mit szeretnének választani a jövőjükben.
Az egyik kisfiú előállt.
– Én asztronauta szeretnék lenni!
– Nagyon szép álom, de tudod, hogy nagyon sokat kell tanulnod, ha asztronauta akarsz lenni?
– Persze!
De ezzel sok pénzt kereshetek!
A tanár megrázta a fejét, de a fiú folytatta:
– Hát tudja, tanár úr, a földműves is sok pénzt keres, de engem az nem érdekel.
Az orvos a páciensét vizsgálja, és látja, hogy minden rendben van.
A beteg mosolyogva mondja neki.
– Drága orvos úr, nagyon mondja meg, mit tegyek, hogy ne legyen ekkora hasam?
– Nos, ha mindennap egy órát tornázna, biztosan lenne rá megoldás.
A beteg fújtatva válaszol:
– De hát akkor még többet kellene etnem, hogy legyen erőm tornázni!
Felszalad Árpád a Hegyre, és elkapja a rák, amit várt.
Már éppen a partnert keresi, amikor egy kicsi fura dolog ugrik a bokorból.
– Ki ez?
– Én vagyok, Meseló, a tündér!
– Ó, tündér, tündér, én most nem játszom, lavórt keresek!
– De Árpád, mit csinálsz a lavórral?
– Tüntetek egyet a nagy hegyen, hát nem láttad az üveget?!
Kovács úr a kocsijába ül, és indul a városba, de a kocsi nem indul.
Kinyitja a motort, és ott lát egy hatalmas darab kábel kiesve.
– Hát ez meg hogy került ide?!
Közben jön a szomszédja, és nézi, mit csinál.
– Kovács úr, mi a baj?
– Nem tudom, hova teszem a kábelt.
– Ne aggódjon, az én fiamnak mindig van otthon egy másik!
A kisfiú a nagymamája kérdezi, hogy mit látott a boltban.
– Tényleg, nagyi, láttad a színes cukorkákat?
– Igen, de azt se felejtsd el, hogy ahhoz, amit mondtál, úgy is kellene, hogy csak piros legyen, nem?
– De nagyi, már várakoztam, adok egy aranyat a boltban, hogy vegyek többet!
A tanár és a diákok kint állnak a fagyizó előtt.
A tanár megkérdezi a gyerekeket:
– Mit kértek?
Mindenki fagyit kér?
Feláll a kis Peti, és mondja:
– Én kérek egy üres kelyhet!
– Miért ürest?
– Mert már semmi sincs benne!
Mári néni is ott ült a piacon, egészen fiatalon.
Odajött egy fiatal fiú, és mondja:
– Néni, kölcsön adna nekem egy ötvenest, elfelejtettem a pénzt otthon!
– Igen, de azt mondom, hogy jövő héten adják vissza!
– Jól van, nénikém!
Pár nap múlva a fiú megjelenik egy tele ötszázzal, és mondja:
– Itt van a huszonöt, amiért a néninek nem aludt el a szörny!
A tesóm unalmas napját látva, vettem egy újságot, amiről hallottam.
– Felszólítanak, hogy játssz per kaput!
– Persze, nagyszerű ötlet, de honnan tudom?
– Képzeld el, ma van az utolsó előtti napunk.
– Szóval a legrosszabbakat akarod?
– Igen, a legrosszabb a legjobb, soha nem váltott még semmivel!
