Józsi bácsi elmegy a városba, hogy vásároljon.
Sétálgat a boltban, nézegeti az árukat, amikor hirtelen rájön, hogy elfelejtette, mit is akart venni.
Megáll az egyik pultnál, ahol egy kedves eladó áll.
Egy kicsit bizonytalanul kérdezi tőle:
– Miben segíthetek, Józsi bácsi?
– Hát… elfelejtettem, hogy mit szerettem volna vásárolni.
– Miért nem mondja el, mit szokott venni, aztán hátha emlékszik!
– Jó, hát… szoktam venni tejet, kenyeret…
– Igen, és?
– Ja igen, meg süteményt is.
– Még valami?
– Hát… van az a kenyerem, amivel szoktam főzni…
– Mi az?!
– Áh, tudom már!
A feleségem kérte a tésztát is!
– Tésztát?
Hát miért nem mondta az elején?
– Mert… nem tudom, mit kérdezett, elfelejtettem!
Erre az eladó egy kis türelemmel visszakérdez:
– Józsi bácsi, emlékszik, mikor járt legutóbb nálunk?
– Hát, ha jól rémlik… akkor nem voltam itt, akkor is elfelejtettem, hogy keresek valamit!
Megy a néni az úton, és találkozik egy öreg barátjával.
– Te, Pistike, mit csinálsz mostanában?
– Hát épp most jövök a piacról, gyümölcsöt vettem.
– Az jó!
Milyet?
– Hát almát, körtét… ja, és szőlőt is!
– Szőlőt?
Az drága!
– Nem baj, a gyerekek kedvéért megérte!
– Hát, a házban elég sokan vagyunk!
– Miért, nálatok is sok a nép?
– Igen, a legkisebb kisfiam most kezdett el beszélni!
– Nahát, mit mond?
– Hát sokat, de leginkább azt, hogy „apa” meg „anya” meg „köszönöm”!
– Jaj, de jó!
Minden gyerek ezt mondja.
– Igen, de az enyém úgy mondja, hogy „apa, anya, adjál pénzt a piacon”!
A szőke nő felmegy a liftben, és találkozik egy másik nővel.
– Szia, te is itt laksz?
– Igen, te?
– Igen, nagyon jó, hogy felfelé megyünk!
– Hát, hogyne, épp a legfelső emeletre megyek!
– Én meg a legalsóra, de nem baj, mert az jól jön a fűtéshez!
– Hogyhogy a fűtéshez?
– Hát, gondoltam, ha lent vagyok, talán feljebb olvad a hó!
Két barát beszélget a kávézóban.
– Te, tudod, hogy a múltkor elmentem orvoshoz?
– Nem, miért?
– Mert köhögtem!
– Ja, és mi mondott?
– Igen, megkérdezte, már majdnem meg is mondtam a nevére, de aztán elfelejtettem.
– Haha, hogy tudta elfelejteni?
– Hát, egyszer csak rákérdezett, hogy „Mivel foglalkozik?”
– Erre mit mondtál?
– Azt, hogy pecázni szoktam, de aztán elfelejtettem, mit fogtam ki!
A két öreg barát beszélget a padon.
– Te, Józsi, te még mindig emlékszel, mikor melyik évben mentünk a Balatonra?
– Persze!
1987-ben volt, és hogy mennyire jó időnk volt!
– Na, de miért emlékszel ennyire?
– Mert én hoztam magammal a napernyőt, aztán meg néztem, hogyan árnyékol.
– Jól van, de akkor emlékszel, hogy hányszor beszéltük meg, hogy ne hagyjuk ott a napernyőt?
– Ja, egyszer aztán otthagytuk, és még naplementekor sem találkoztunk vele!
Az öreg bácsi a boltban vásárol.
– Jó napot, elnézést, van náluk vermut?
– Igen, persze!
– Akkor adj nekem pár üveget!
– Na, de, bízd inkább a tavaszi árakra!
– Miért?
– Mert ha tavasszal megnézed a nyers árakat, jobban jársz!
– Hát nem tudom, még élvezni szeretném azt, amit megveszek!
Két horgász ül a vízparton.
– Te, mennyit fogtál ma?
– Kettőt!
– Juj, én csak egyet.
– Ne szomorkodj, a másiknak biztos jó rustykái voltak!
– Csináltál már éppen halászlevet az újból?
– Nem, de csak az lett volna a biztos befőtt!
– Szeretnéd tanítani a gyerekeket?
– Csak ha segítenek pakolni!
A tanár megkérdezi a diákokat a földrajzórán.
– Ki tudja, hogy melyik a legnagyobb sivatag a világon?
– Én tudom, tanár úr!
– Na ki?
– Hát, a sivatag!
– JÓ!
Hogy hívják a legnagyobb várost a sivatagban?
– Hát a sivatag legnagyobb városának is megvan a neve, de nem tudom a pontos nevét!
– Hát, mondjál valami hasonlót!
– Hát, sivatagi városka!
– Ne viccelj!
Most már mindenki azt mondja, hogy a Nap és a Hold sivatagban is van!
Két nő nézegeti a kirakatot.
– Szia, hogy vagy?
– Jól, kösz!
Te miről álmodtál ma éjjel?
– Tegnap elmentem vásárolni és vettem egy gyönyörű cipőt.
De felvettem és elfelejtettem a méretét!
– Milyen méretű?
– Hát II-es!
– II-es?
Te már rég kinőttél belőle!
– Igen, de nem örömteli dolog a cipőkkel túlzásokba esni!
