Késő délután, már majdnem záráskor érkezik még egy páciens a nőgyógyász magánrendelőjébe.
Az orvos kimerülten, de udvariasan fogadja:
– Ne haragudjon, asszonyom, de reggel hat óta talpon vagyok.
Megengedné, hogy mielőtt megvizsgálom, még gyorsan megigyak egy kávét?
És… ha gondolja, tartson velem.
A hölgy kedvesen mosolyog, így is történik:
leülnek az asztalhoz, a doktor felteszi a kávét, és két perc múlva már beszélgetve kortyolgatják.
A rendelőben ritka az ilyen pillanat – nyugalom, halk csészecsörgés, mintha régi ismerősök lennének.
Ám hirtelen zörögni kezd a kulcs a zárban.
Az orvos elsápad, a csésze majdnem kiesik a kezéből:
– Szent isten… ez a feleségem!
– suttogja rémülten.
Majd villámgyorsan a pácienshez fordul:– Azonnal vegye le a bugyiját, mert mit fog szólni, ha meglátja, hogy csak úgy kávézgatunk?!
