Móricka megkérdezi a tanítónőt:
– Tanító néni, miért van az, hogy a szülők mindig azt mondják, hogy “majd amikor nyugdíjas leszel, akkor majd…”?!
Erre a tanítónő:
– Móricka, az azért van, mert mindenki azt hiszi, hogy a nyugdíj az egy csodálatos dolog, pedig nem az!
– De hát, miért ne lenne az?
– Mert az emberek ott ülnek a nyugdíj mellett, és várják, hogy a gyerekeik átvigyék a nehéz könyveket a padlásra!
Bezzeg, amikor dolgozik az ember, akkor mindig van hova mennie!
A rendőr és a zsebtolvaj
A zsebtolvajt éppen elkapták.
A rendőr kérdezi:
– Miért csináltad ezt?
A zsebtolvaj azt válaszolja:
– Nem tehetek róla, a kényszer vitt rá!
– De hiszen te jól tudod, hogy ez helytelen!
– Igen, tudom, de a pénz nagyon készen volt, csak rajtam surrant át!
Erre a rendőr előveszi a jegyzőkönyvet, és azt mondja:
– Na jó, de most ezt írjuk be, hogy “készen volt”, mert ez nem magyarázat!
– Hát nem mondta neked senki, hogy csak nyugodtan ácsorogtál?
– védekezik a tolvaj.
A rendőr dühösen válaszol:
– Ácsorogni ne ácsorogj, hanem egész életedben csak dolgozz!
A zsebtolvaj elgondolkodik, hogy talán igaza van, de azért fűzi:
– De figyelj, ha munkanélküli leszek, ki fog nekem adni támogatást?!
A feleség és a szomszéd
A feleség kiabál a férjének:
– Vedd már észre, hogy a szomszéd minden hétvégén elmegy a berceli hétvégire, míg mi mindig itthon punnyadunk!
A férj csak annyit mond:
– Igaz, de nézd meg, őt mindig az a pici kis kék autó viszi, nekünk meg itt van az a nagy családi!
– De hát az is a vékony lába miatt van – mondja a feleség.
Erre a férj:
– Én is elmehetnék, ha a pici kék autóm lenne, de nem akarok a feleséged nélkül!
– Juj, férj, akkor csinálj egy pirosat, hogy elhihessem, jót ülve látsz!
A levélíró bölcsessége
A levélíró végre végzett a verseivel, és elküldi a szerkesztőségeknek.
Néhány hét múlva jönnek a válaszok.
Az egyik lap azt írja:
– Nagyon tetszett, de nem tudnánk bele egy kicsit több humor?
A másik:
– Nem volt elég érzelmes, lehetne picit több pathos?
A harmadik:
– Jó a vers, de nem tetszik a cím, inkább írj egy másikat!
A levélíró bosszankodva válaszol:
– Fiúk, nem tudjátok, hogy a vers nem egy divatos lakás, aminek menni kell!
A kocsma és a barátok
Három barát elmegy a kocsmába, hogy megünnepeljék az új munkahelyüket.
Kérnek néhány sört, és elkezdenek beszélgetni.
Az egyik elmeséli, hogy nemrég találkozik egy régi iskolai cimborájával, aki annyira megváltozott, hogy alig ismert rá.
A másik barát hozzáteszi:
– Én is találkoztam vele, de nem ő az egyedüli, akivel nem ismerném rá, hanem a bankárom is ilyen.
Emlékszel, milyen jól élkeztünk régen?
A harmadik barát nevetve mondja:
– Hát, a bankár azóta jópár dolgot árult el, míg mink dolgoztunk!
A tanár és az osztály
Az új tanár bemegy az osztályba, és megkérdezi:
– Ki az, aki tudja, mi a különbség a dögünket és a templomot?
Erre Móricka felteszi a kezét, és a tanár meglepődve kérdezi, hogy ugyan mit tud.
Móricka széles mosollyal mondja:
– A templomnak van harangja, de a dögönket meg gyanús néven tudják mondani!
A tanár nevet, és úgy dönt:
– Móricka, szép válasz, de más is válaszolhat!
Legyen ez egy verseny!
Mindenki felteszi a kezét, és a tanár igyekszik figyelni a kiválasztott diákokra.
A politikai beszéd
A politikus felszólal:
– Hölgyeim és Uraim, az új programunk megváltoztatja az életüket!
Hisszük, hogy elérjük a kormányzati célokat, és boldogabbá tesszük az emberek életét!
A közönség bólint.
Erre a politikus:
– Miért ne tennénk boldoggá mindenkit?
Mernénk élni, és merjük mondani, hogy az embereknek joguk van a boldogsághoz!
A közönség kicsit feszeng, mire egy néző megszólal:
– De öregem, akkor mivel fogsz foglalkozni?
Mert lehet, hogy mindenki boldog, csak a kertek aztán csúnyák lesznek!
A horgász és a fogorvos
A horgász mesél a fogorvosának, hogy mennyi nagy halat fogott.
A fogorvos értetlenkedik:
– De hát, mivel akarsz foglalkozni, ha a halzott fogat sem tudod kihozni?
A horgász úgy válaszol:
– Nem az a lényeg, hanem hogy a merítésem helyén vagyok!
– A merítésem helyén?
Hát az meg mi?
– Hát az a hely, ahonnan mindig több halat fogunk, mint ahányat fogtál eddig!
A bölcsesség kora
A nagymama mesél a fiának a bölcsességről:
– Soha ne félj kérdezni!
A világ tele van új dolgokkal!
Erre a fia azt mondja:
– De most komolyan, Mama, tőled én soha nem hallottam, hogy mivel találkozzak?
– Hát a bölcsesség nem jön gyorsan, de ez után a kicsi bizalommal a világ kinyílik!
