Pistabá a faluban mindenkinél jobban tudott mindent.
Egyszer elhatározta, hogy az állatok beszélni tudnak, és ezt be is bizonyítja.
Elment a tehenekhez, és elkezdett kérdezgetni:
– Tehénke, te tudsz beszélni?
– Persze, Pistabá, de ez titok marad!
Pistabá elindult a következő állathoz, a juhokhoz.
– Juhocskák, ti tudtok beszélni?
– Igen, de nem mindenki előtt fedhetjük fel!
Pistabá már nagyon izgatott volt, és elment a lovakhoz.
– Lovacska, te tudsz beszélni?
– Persze, de nem fogom, mert nem hisznek nekem!
Ezen elgondolkodott Pistabá, majd kiment a faluba.
A falu népe összegyűlt, és Pistabá mesélte, hogy az állatok beszélni tudnak.
Mindenki nevetett.
Azt mondták, hazudik.
Pistabá mérgében visszament az állatokhoz, és megkérdezte:
– Úgy látom, velem senki sem hisz.
– Hát, Pistabá, ez nem igaz!
De ha meg akarod mutatni, hogy igazad van, akkor mindenképpen hívj el minket beszélgetni!
Pistabá kétségbeesett, de nem adta fel, majd összegyűjtötte a népet, és hazavitte őket az állatokhoz.
Mindenki csodálkozott, vártak, hogy az állatok megszólaljanak.
Pistabá felhívta a tehenet.
Az csak nézett, de nem mondott semmit.
Pistabá dühösen kérdezte:
– Miért nem beszélsz?
Erre a tehén, kicsit felbátorodva, azt mondja:
– Mert most jött az öreganyád, és megöl, ha sokat beszélek!
Pistabá elképedve nézett, a falu népe pedig kicsit szégyenkezve, a nevetéssel küzdve azt mondta:
– Lehet, hogy nem hazudtál, Pistabá!
Pistabá találkozik a szomszéddal
Pistabá találkozik a szomszédjával, és megkérdezi tőle:
– Te, Zoltán, mi a titkod, hogy mindig vidám vagy?
Zoltán válaszol:
– Hát, Pistabá, reggelente mindig megnézem a tükörbe, hogy jól nézek ki, és ez felvidít!
Pistabá elgondolkodik, és azt mondja:
– Akkor én is kipróbálom!
Másnap reggel Pistabá a tükör előtt áll, és egyszer csak kiszólt:
– Magamnak!
Reggel huszonöt éve nem öregedtem!
Zoltán a következő héten megint találkozik Pistabával, és kérdi:
– Na, hogyan ment a tükör nézegetés?
Pistabá morcosan válaszol:
– Még mindig hazudik!
A tanítónő és a gyerekek
A tanítónő kérdezi a gyerekeket:
– Ki mondja meg nekem, mi a különbség a macska és a kutya között?
A kisfiú jelentkezik:
– A macska az, amelyik a csirke mellett ül, a kutya pedig az, amelyik a csirke után fut!
A tanítónő elmosolyodik, és azt mondja:
– Jól van, ez érdekes megközelítés!
Aztán a kislány is jelentkezik:
– A macska mindig tiszta, a kutya meg mindig koszos!
A tanítónő megerősíti:
– Szép gondolat!
Majd ismét egy kisfiú jelentkezik:
– A macska mindig a szomszédba megy, a kutya viszont mindig ügyel, hogy a gazdájával maradjon!
A tanítónő már nevet, és arra kéri a gyerekeket, mondjanak valami vicceset.
A legkisebb gyerek jelentkezik:
– A kutya a macska alatt van, de nem azért, mert nem tud úszni, hanem mert a szomszéd kiskutyái sokkal jobban úsznak!
A szomszéd néni
Anyósa nagyon féltette a szomszéd nénit, aki folyton panaszkodott.
Egy nap azt mondta neki:
– Tényleg, Eni néni, miért panaszkodik mindig?
Eni néni gúnyosan válaszolt:
– Hát, mert mindig közétek vagyok bezárva!
Anyós gondolkodott, majd mondta:
– Akkor hívjon meg a konyhájába, én elmegyek veled!
Másnap elment, és Eni néni megkérte:
– Nos, Hóka, mondja, meg mi volt az?
– Mert olyan hangos a zene!
– De én nem is hallgatom!
Eni néni a fájós lábával csak furakodott.
Kérdezte:
– Na de miért nem megy a dolog?
– Hát mert nincsen miért menni!
A rendőr és a pelenkázás
A rendőr a kisfiamat kérdezi:
– Miért nem írsz rendes óvoda házit?
A kisfiú szemérmesen így válaszol:
– Mert anyukám mindent megír helyettem!
A rendőr nevetve mondja:
– Nem vagyok hülye, tudom, hogy hogy ne kelljen pelenkáznom!
Erre a kisfiú mérgesen válaszolt:
– De miért pont engem?
Tényleg nem tudok rendes házit írni!
Az orvos és a páciens
A páciens bemegy az orvoshoz, és panaszkodik:
– Doktor úr, mindenhol fáj!
Az orvos megvizsgálja, és azt mondja:
– Hát, először is mutassa meg, hol fáj!
A páciens elkezdi mutogatni neki:
– Itt fáj, ott fáj, és itt is fáj!
Az orvos megdöbbenten mondja:
– Azt hiszem, mehet haza, már tudom, mi a baj!
A páciens kíváncsian kérdezi:
– Mi az?
Az orvos válaszol:
– Mindenhol az ujjait nyomogatja!
Pista és a napernyő
Pista napernyő alatt ül a strandon, és meglát egy másik fiút, aki napernyőt árul.
– Néhány forintért napernyőt vehetsz tőlem!
Pista gúnyosan válaszol:
– Ugyan már, nekem is van napernyőm!
– Miért nem tudsz napernyőt árulni ezzel?
– Mert ez nem ár, ez csak napernyő!
A másik fiú azt mondja:
– Hát, akkor miért vagy te itt?
– Hát, mert nekem is van napernyőm!
A teszt és a csiga
A tanár előveszi a méréseket, és a gyerekektől kérdezi:
– Mennyit mérünk?
Egy kisfiú válaszol:
– Hát, ez függ a csigától!
Tanár meglepődik:
– Hogyhogy a csigától?
A kisfiú mondja:
– Mert ő a leglassabb állat, amit ismerek!
Tanár felnevet:
– És mégis őszinte!
De hát, ez nem méret kérdése!
A Szabó bácsi és a város
Szabó bácsi reggel bemegy a városba, és megkérdi a taxisofőrtől:
– Hát, egy új városban vagyunk?
A taxisofőr válaszol:
– Hát, Szabó bácsi, mindjárt eljön a nap!
Szabó bácsi nevet, és így szól:
– De miért nem mondtad, hogy mindig eljön?
Taxisofőr nevetve válaszol:
– Hát, mert nekem is menni kell vele!
