Szokásos helyzet:
Anglia, vidéki országút, kihalt környék, este, vihar, köd, a kocsi lerobban, öreg, lepusztult kastély, szívélyes háziak, vacsora, szállás.
A “vendég” kissé szorongva indul a komornyik után, a kastély egyik elhagyatott szárnyába.
Régi páncélok, pókháló, mogorva ősök festményei, bagoly-huhogás.
Végül megérkeznek egy kis toronyszobába.
A vendég megnézi a szobát:
évszázados falak, múzeumba illő bútorzat, a fickó összeszedi magát, és az időtlennek tűnő komornyikhoz fordul:
– Uram, elnézést, hogy megkérdem, de ebben a szobában nem történt valami szokatlan?
A komornyik viasz-szerű arcára egy kis mosoly ül:
– Uram, ebben a szobában emlékeim szerint legutóbb 43 éve történt szokatlan dolog.
– Éspedig?!
– Napkeltekor valaki élve jött ki a szobából.
