– Tudják, egy nagyon szegény faluban voltam plébános.
Amikor meghalt a harangozónk, új nem jött a helyébe, és nekem kellett minden nap harangozni.
Egy idő után meguntam, és betanítottam egy majmot, és az teljesen jól elvégezte a munkát.
Egyszer aztán meghalt a kántor is, és a majom annak a munkáját is megtanulta.
Sőt, képzeljétek, egyszer elaludtam az istentiszteletet, és azt is megtartotta helyettem.
– Nahát, tisztelendő úr – hitetlenkedtek a falubeliek -, ez aztán a különleges történet.
Aztán, hol van most a maga csodálatos majma?
– Hát idővel a fejemre nőtt, most ő a mi nagytiszteletű püspök urunk.
