A randizásba visszarázódni furcsa érzés lehet, főleg ha már régóta voltál utoljára egyedül.
Ilyenkor sokat számít, hogy nyitott maradj, és ne ítélj túl gyorsan.
Ez a vicces történet pontosan erről szól:
egy 70 éves özvegyasszony is kapott egy emlékezetes leckét, amikor egyszer csak megszólalt a csengő, és olyan valaki állt (pontosabban ült) az ajtóban, akire egyáltalán nem számított.
A 70 éves özvegy és a férjjelölt
Egy magányos, 70 éves özvegyasszony úgy döntött, ideje újra férjhez menni.
Feladott egy hirdetést a helyi újságban:
„Férjet keresek!
Legyen nagyjából velem egykorú, ne bántson, ne csajozzon, és legyen jó az ágyban.
Jelentkezés személyesen.”
Másnap megszólalt a csengő.
Az asszony ajtót nyitott, és döbbenten látta, hogy egy ősz úr ül a küszöbön tolószékben.
Se karja, se lába nem volt.
Az özvegy csóválta a fejét:
„Ugye nem gondolja komolyan, hogy magát vegyem számításba?
Nézze csak, nincs lába!
”
Az öregúr elmosolyodott:
„Pont ezért nem tudok félrelépni.”
Az asszony morcosan folytatta:
„Karja sincs!
”
A férfi ugyanazzal a nyugodt mosollyal válaszolt:
„Pont ezért nem tudom bántani.”
Az özvegy összehúzta a szemét, és rátért a lényegre:
„És az ágyban még jól teljesít?”
Az öregúr hátradőlt, szélesen vigyorgott, és csak ennyit mondott:
„Becsöngettem, nem?”
