Érezhetően visszafogták a külföldi érdeklődők a magyar lakáspiacot: 2026 első tíz hónapjában 147,5 ezer keresés érkezett külföldről eladó ingatlanokra, ami 28 százalékos éves visszaesés. Budapesten ugyan még így is 4,4 százalék volt a külföldi vevők aránya, a belső pesti kerületekben viszont minden tizedik adásvételhez kötődtek. A csökkenés mögött az árak korábbi emelkedése, a forint több mint 5 százalékos erősödése és a belvárosi rövid távú kiadás korlátozása is ott van.
Hol látszik a legjobban a visszaesés?
A külföldről érkező érdeklődések száma 2026-ban minden hónapban elmaradt az előző év azonos időszakától. A fővárosban a belső pesti kerületek maradtak a legvonzóbbak, de ott is látványosan szűkült a kereslet: a VII. és a VIII. kerületben 44–45 százalékkal kevesebb külföldi érdeklődés volt, mint egy évvel korábban.
Az adatok fontos különbséget is mutatnak: az ingatlan.com keresési statisztikája azt méri, melyik országból érdeklődnek a hazai ingatlanok iránt, miközben a KSH a vásárlók állampolgársága alapján számol. A két adatbázis tehát nem ugyanazt fedi le, mert a külföldön élő magyarok is megjelenhetnek az egyikben, míg a Magyarországon élő külföldiek nem feltétlenül.
Miért lett kevésbé vonzó a magyar lakás?
A szakértői értékelés szerint három tényező fogja vissza a külföldiek arányát. Egyrészt a tavalyi drágulás után a hazai lakásárak már regionális összevetésben sem tűnnek annyira olcsónak. Másrészt a forint idén több mint 5 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami a külföldiek szemében tovább emelte a magyar ingatlanok árát.
Harmadrészt több budapesti kerület is korlátozza a rövid távú lakáskiadást, vagyis az airbnb-zést. Ez korábban sok külföldi számára tette különösen vonzóvá a belvárosi lakásokat, most viszont ez az előny szűkült.
Nem minden országban ugyanaz a mozgás
Az idei külföldi érdeklődések 42 százaléka Ausztriához és Németországhoz köthető, de mindkét országból csökkent a kereslet: Ausztriából 36, Németországból 34 százalékkal kevesebb érdeklődés érkezett az év első tíz hónapjában, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben Spanyolországból és Ukrajnából 5-5, Görögországból 8 százalékkal nőtt az érdeklődések száma.
A vásárlási összegekben is nagy a szórás. A román állampolgárok átlagosan 15,7 millió forintot költöttek egy-egy magyarországi lakóingatlanra, miközben az oroszok átlagosan 91,2 millió forintot fizettek. A külföldi vevők között a nyugdíjaskorúak aránya is számottevő: a német vásárlók 30 százaléka legalább 65 éves volt, a svájciaknál ez 27,4, a hollandoknál 26,6, az osztrákoknál 20,3 százalékot tett ki.
Milyen lakásokat keresnek a legtöbben?
A külföldi érdeklődések 38 százaléka 40 millió forint alatti ingatlanokra irányult, további 32 százalékuk pedig a 40–80 millió forintos sávba esett. Típus szerint a vidéki házak vezetik a népszerűségi rangsort 39 százalékkal, a budapesti lakások pedig 27 százalékkal követik őket.
Területileg Budapest maradt a legkeresettebb célpont, a fővárosi ingatlanokra érkezett a külföldi érdeklődések harmada. Pest vármegye 12, Győr-Moson-Sopron 6 százalékkal részesedett a külföldi keresletből, a Balaton-parti Zala, Somogy és Veszprém együtt 14 százalékot tett ki. A belső pesti kerületekben ugyanakkor a mostani visszaesés mellett is továbbra is a külföldiek adják az egyik legfontosabb keresleti réteget.
A drágulás is lassult a lakáspiacon
A külföldi kereslet gyengülése közben a lakásárak emelkedése is fékezett. A KSH szerint tavaly még 24 százalékos volt az éves drágulás a harmadik negyedévben, az idei második negyedévre ez 10,5 százalékra csökkent. Az ingatlan.com lakásárindexe ugyanebben az időszakban 13,1 százalékot, a Magyar Nemzeti Bank mutatója 12,3 százalékot jelzett.
Az ingatlan.com frissebb adatai szerint az áremelkedés lassulása azóta is folytatódott: októberben országosan 6,9 százalékra, Budapesten 1,8 százalékra mérséklődött az éves drágulás üteme.
Ez a magyar vevőknek sem közömbös: a külföldi kereslet visszaesése, a budapesti belváros átalakulása és a lassuló árnövekedés együtt alakítják a következő hónapok alkupozícióit is.










