Sztorik

A szomszédok átvettek a magánéletem irányításán …

Mióta bizonyos szomszédaim költöztek közelembre, a klisében rejlő borzalom lett a mindennapjaim része. Egy szolidaritási lépésnek szánt kosár friss paradicsom helyett a saját nyugalomért kellett volna harcolnom. De fordul a kocka…

A tragikomédia kezdete ott van, hogy Éva és Lajos úgy döntött, hogy szorosabban felügyelik a környéket – és sajnos a “környék” magában foglalta a házamat is. A nyugalom szigetét egy éles és hideg biztonsági kamerává változtatták.

Mintha csak egy rossz filmben lennénk, a szobámból kilépve a kamerával néztem farkasszemet a szomszédok házán. Azonnal dühömben kiáltottam fel, hogy ténykedésük személyes teremhez való jogomat sérti, amelyre egyszerűen csak vállat vontak. Döbbenten láttam, hogy teljesen elvontak ettől a kérdéstől.

A bíróság helyett úgy döntöttem, hogy alkalmazom a “szem köszön szemért” elvét, csak kicsit más formában. A barátaimmal kifundáltunk egy délutáni szabadidős programot, amely drámai éllel, vicces ruhával és természetesen egy bitang nagy kameracélponttal volt megáldva.

A színdarab improvizált jellegétől eltekintve olyan élethűvé vált, hogy a pánikkeltő elemek tényleges pánikot váltottak ki. Idővel a színpadi világunkban bekövetkezett “bűntényt” követő csendes pillanatokat egy éles, ugató sziréna törte meg, ami a valós világunkkal ütközött.

Szerencsére a show előkészítése mindenki számára jelentette a cselekményünket, ezért a rendőrök érkezésekor csak egy ártatlan gyűlés látása elénk. Az igazság kiderült, amikor a rendőr kérdezőre vonta, hogy hogyan nézhette meg más a drámai eseményünket. Az én szemtelen válaszom pedig a szomszédok kameraszettjére mutatott.

Ezután a rendőrség gyorsan végzett munkájának köszönhetően a kamera eltűnt a hámból, és tőlük büntetést kapott a saját bizonyságuk miatt. Egy rövid idő elteltével Éva és Lajos összecsomagoltak és távoztak. Én pedig visszafordultam a paradicsomoltásaimhoz.

Mint a mesékben, a jó elüldözi a rosszat, és a harmónia visszatér. Mindegy, hogy milyen különös életet élünk, mindenkinek joga van arra, hogy saját osztályát élvezze zavartalanul. Ne hagyja, hogy valaki vagy valami ellopja ezt a szabadságot.

Ezeket láttad már?

/ 5.

Mazsola vagyok, a Bikuci alapítója és főszerkesztője. 2012 óta válogatom és szerkesztem a vicceket, mémeket és rejtvényeket. A célom, hogy a klasszikus és az új poénokból a legjobbakat hozzam el, hogy mindig legyen itt valami, ami megmosolyogtat.

Most ezeket olvassák a legtöbben

Megosztás