Patkány, méh és polip is előkerül ebben a kérdéssorban, ahol különös állati szokásokat és jelzéseket kell felismerni. A feladatok nevetésszerű hangokról, táplálékot jelző táncról, egyedi delfinfüttyökről és álcázási megoldásokról kérdeznek. Szóba kerül a varjú eszközhasználata, a lazac visszatalálása és az elefántok védelmi viselkedése is, így többféle, valóban létező állati alkalmazkodást kell fejben különválasztani.
Milyen állat képes „nevetni”, ha csiklandozzák?
Kísérletek bizonyították, hogy a patkányok nevetésszerű hangot adnak ki csiklandozás közben.
Miért „táncolnak” a méhek a kaptárban?
A méhek tánca irányt és távolságot mutat a többi dolgozónak a nektárforráshoz.
Hogyan jelzik a delfinek egymásnak az egyedi kilétüket?
A delfinek saját „névfüttyöt” alkotnak, ami egyedi azonosítóként működik.
Milyen különleges szokása van a hangyáknak bizonyos fajtáknál?
Egyes hangyafajok föld alatti gombakertészetet hoznak létre, amit gondosan ápolnak.
Miért gyűjtenek tárgyakat a szajkók és a varjak?
Sok madár hím látványos tárgygyűjteménnyel próbálja elnyerni a tojók tetszését.
Melyik állat képes emberi arcokat megjegyezni és felismerni?
A lovak meglepően jól megjegyzik az emberi arcokat, még hosszú idő után is.
Melyik állat képes eszközt készíteni élelem megszerzéséhez?
A varjak hajlított ágakat vagy drótdarabokat használnak, hogy elérjék a rovarokat.
Milyen különleges képessége van a lazacnak?
A lazac évek után is visszatalál ugyanabba a folyóba ívni, ahol született.
Miért állnak körbe az elefántok, ha veszélyt éreznek?
Az elefántok ösztönösen körbeállják a kicsinyeiket, hogy megvédjék őket.
Hogyan próbálják elkerülni a polipok a ragadozókat?
A polipok gyorsan változtatják bőrük színét és mintázatát, így beleolvadnak a környezetükbe és nehezebben veszik őket észre a ragadozók.
