Ha egy behívott próbanapon valódi munkát végez valaki a munkáltató irányítása alatt, azért fizetni kell: a magyar jogban ez nem „teszt”, hanem munkaviszony. A ledolgozott időre legalább a minimálbérnek megfelelő összeg jár, még akkor is, ha csak egy napra hívták be az embert. A szabályos megoldás ilyenkor kétféle lehet: munkaszerződés legfeljebb három hónapos próbaidővel, vagy előre bejelentett egyszerűsített foglalkoztatás.
Miért nem számít „próbanapnak” a tényleges munka?
A magyar munkajog hivatalosan nem ismeri a próbanap fogalmát. Ha valaki a cég érdekében, a munkáltató utasításai szerint dolgozik, az már munkavégzésnek minősül, függetlenül attól, hogy a felek hogyan nevezik. Ezért az sem mindegy, hogy egyetlen napról vagy több napról van szó: ingyenes munkaviszony nincs, a ténylegesen ledolgozott időt ki kell fizetni.
Fontos kivétel, hogy egy rövid, valós ügyfeleknek nem szóló tesztfeladat nem ugyanaz, mint amikor valakit ténylegesen beosztanak munkára. Ha csak kiválasztási feladatot adnak, az önmagában nem az a helyzet, amely után munkabérre lehetne hivatkozni. Viszont ha a jelölt már a pultba áll, vendéget szolgál ki vagy az építkezésen dolgozik, az már fizetett munkának számít.
Két szabályos út van: szerződés vagy EFO
Ha a munkáltató valóban munkára hív be valakit, két szabályos megoldás közül választhat. Az egyik a hagyományos munkaszerződés, amelyben legfeljebb három hónapos próbaidő köthető ki. Ilyenkor a munkakezdés előtt alá kell írni a papírokat, és a NAV felé is meg kell történnie a bejelentésnek.
A másik lehetőség az alkalmi munka, vagyis az egyszerűsített foglalkoztatás. Ennél az írásbeli munkaszerződés nem feltétlenül kötelező, de az EFO-t a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a hatóságok felé. Ha ez elmarad, a foglalkoztatás szabálytalanná válik, és a munkáltató komoly bírságra számíthat.
Mire utal, ha a cég halogatja a papírozást?
Gyanús jel lehet, ha a cég különféle indokokkal húzza az időt, nem kéri el az adataidat, vagy szóba sem kerül sem a szerződés, sem a bér. Ugyanilyen intő jel, ha a munkakörhöz szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálatról vagy kiskönyvről sem esik szó, holott például a vendéglátásban ez kötelező lehet.
Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy feketén dolgoztatnak. A hatóságok ilyenkor nem fogadják el azt az érvet, hogy ez csak „betanulás” volt, ha valójában munkát végeztél a cég számára.
Mit lehet mondani, ha nem fizetnek?
Ha a munka végén nem kapod meg a pénzt, első lépésként érdemes a munka törvénykönyvére hivatkozni. Közölheted, hogy a ténylegesen, tesztjelleggel, de mégis munkaként elvégzett időre munkabér jár. Sok esetben már az is elég lehet, ha valaki határozottan jelzi: tisztában van a bejelentési szabályokkal és a bírságokkal.
Ha a munkáltató bejelentés nélkül foglalkoztatott embert, a NAV dolgozónként akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat. Emellett a kötelező munkaügyi bírság legkisebb összege 150 000 forinttól indul, vagyis a szabálytalanságnak komoly ára lehet.
A lényeg egyszerű: ha valódi munkát végeztél a munkáltató irányítása alatt, azért jár a fizetség. Ha viszont csak egy rövid, nem ügyfélmunkát jelentő tesztfeladatot kaptál, az más megítélés alá esik; a döntő kérdés mindig az, hogy tényleges munkát végeztél-e vagy sem.










