A magyar kormány jogi lépéseket tesz az Európai Bizottság december 16-i döntése ellen, amely szerintük súlyosan sérti a magyar egyetemek, hallgatók és kutatók autonómiáját.
Balázs Hankó kulturális és innovációs miniszter kedden Brüsszelben jelentette be, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viszik.
Az Európai Bizottság döntésének háttere
Az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyar közérdekű alapítványok kuratóriumi tagjainak összeférhetetlenségét nem kezeli megfelelően a magyar jogszabály. Ennek következményeként 21 magyar egyetem kizárásra került az Erasmus+ és Horizon Europe programokból. A bizottság szerint a problémát az okozta, hogy több egyetemi alapítvány kuratóriumában kormányzati tisztségviselők kaptak helyet, ami veszélyezteti az intézmények függetlenségét.
A magyar kormány 2023 februárjában felhívta az érintett tisztviselőket lemondásra, de a szükséges jogszabályi változtatásokat nem hajtották végre időben. Emiatt az uniós források továbbra is korlátozás alá esnek. A helyzet megoldására Magyarország 2023 őszén törvénymódosításokat fogadott el, amelyek:
- Hat évben korlátozzák a kuratóriumi tagságot.
- Kizárják a hivatalban lévő magas rangú politikusokat a testületekből.
- Egyéves várakozási időt írnak elő a volt kormányzati tisztségviselők számára.
- A Számvevőszék ellenőrzi az összeférhetetlenségi szabályok betartását.
Az Európai Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ezek az intézkedések nem elegendőek, így az egyetemek továbbra sem vehetnek részt az uniós ösztöndíjprogramokban.
A magyar kormány válasza
Hankó Balázs szerint az EU ezzel támadást indított Magyarország szuverenitása ellen, és a kormány emiatt bírósági úton védi meg az egyetemek jogait. A miniszter azt állítja, hogy a Bizottság indokolatlanul kíván beleszólni az egyetemek vezetésébe és kuratóriumi összetételébe, továbbá politikai befolyást kíván gyakorolni az intézményekre.
A magyar egyetemek tiltakoznak
Levente Kovács, az Óbudai Egyetem rektora szerint az Európai Bizottság fiktív indokok alapján tiltotta ki a magyar egyetemeket az Erasmus és Horizon programokból. Elmondása szerint hat egyetem – köztük az Óbudai Egyetem – jogi úton támadja meg a döntést.
„Elutasítjuk a megbélyegzést, és bízunk benne, hogy az igazság ki fog derülni, mert az Európai Unió által megfogalmazott vádak nem állják meg a helyüket” – jelentette ki Kovács.
Mi várható a jövőben?
A magyar kormány keresete várhatóan hosszabb jogi folyamatot indít el az EU Bíróságán. Ha a bíróság a magyar álláspontot támogatja, az egyetemek visszakaphatják a hozzáférést az uniós kutatási és csereprogramokhoz. Az ügy azonban tovább élezheti Brüsszel és Budapest viszonyát, amely az utóbbi években számos politikai és jogi konfliktusban megmutatkozott.
