A földrengés az egyik legkiszámíthatatlanabb természeti jelenség. Nincs pontos előrejelzési módszer, nincs figyelmeztető rendszer, ami biztosan megmondaná: „holnap rengeni fog a föld”.
A tudomány azonban már évszázadok óta figyeli az állatok viselkedését, mert sok beszámoló szerint ők valamit „megéreznek” – akár órákkal vagy napokkal a rengés előtt.
De vajon mi igaz ebből? Pusztán véletlen megfigyelések ezek, vagy tényleg létezik valamiféle érzékelés, amit mi emberek nem tapasztalunk?
Történelmi megfigyelések
A legrégebbi feljegyzések egészen az ókori Kínáig nyúlnak vissza, ahol a császári krónikák szerint:
- a kutyák ugatni kezdtek,
- a lovak nyugtalanná váltak,
- a kígyók és egerek elhagyták a rejtekhelyüket néhány órával egy földrengés előtt.
Az 1975-ös Haicheng földrengés előtt (Kína) a helyi lakosság több szokatlan állatviselkedést jelentett – ennek hatására evakuálták a várost, és ezrek életét mentették meg. Bár később ezt nem sikerült tudományosan megerősíteni, a tapasztalat nem merült feledésbe.
Mit „érezhetnek” az állatok?
A kutatók szerint az állatok olyan jelekre lehetnek érzékenyek, amelyeket az emberi érzékszervek nem képesek érzékelni. Például:
- Mikroremegések: apró, a fő rengést megelőző rezgések, amelyeket a négylábúak lábaikban érezhetnek.
- Elektrosztatikus változások: földkéreg feszültsége megváltoztathatja a környezeti elektromos mezőt.
- Infraszintű hangok: a rengés előtti mozgások olyan hangokat bocsáthatnak ki, amelyek az emberi fül számára túl alacsonyak, de pl. kutyák és macskák számára észlelhetők.
- Gázkibocsátás: radon vagy más gázok szivárgása a földből – ezeket bizonyos állatok szaglása kiszűrheti.
Milyen állatok reagálnak?
A leggyakrabban megfigyelt példák:
- Kutyák: ugatnak, nyugtalanná válnak, nem akarnak a szokott helyen aludni.
- Macskák: elbújnak, vagy épp idegesen mozognak a lakásban.
- Halak: akváriumban hirtelen elkezdenek össze-vissza úszni.
- Madarak: elhagyják a fészket, csoportosan elrepülnek.
- Lovak, szarvasmarhák: szokatlanul mozognak, nem követik a rutinjukat.
- Hüllők (pl. kígyók): kimásznak a rejtekhelyről, akár hidegben is.
Tudományos álláspont
A tudomány egyelőre óvatosan kezeli az állatokkal kapcsolatos előrejelzést:
- Számos anekdotikus bizonyíték létezik, de kevés a rendszeres, dokumentált adat.
- Nehéz megkülönböztetni a véletlen viselkedést a valódi földrengés előtti reakciótól.
- Ugyanakkor kutatócsoportok világszerte foglalkoznak ezzel, és egyes projektek már érzékelőkkel kombinált állatmegfigyelést is tesztelnek.
Az Európai Unióban például egyes állattartó farmokon videó- és hangmegfigyeléssel próbálják követni az állatok viselkedését a földrengésveszélyes területeken.
És mi van Magyarországon?
Hazánkban a földrengések ritkák, de előfordulnak – főként Komárom, Kecskemét és Pécs környékén. Itt is beszámoltak már furcsán viselkedő háziállatokról, bár szisztematikus vizsgálatok még nincsenek.
Aki vidéken él, és állatot tart, érdemes odafigyelni, ha házi kedvence különösen nyugtalanná válik – különösen, ha az időjárás egyébként nem indokolná.
Bár a tudomány még nem tudja biztosan kijelenteni, hogy az állatok „előre megérzik” a földrengést, az evolúciós ösztöneik és kifinomult érzékszerveik valószínűleg segítik őket észlelni a változásokat, amiket mi még nem érzékelünk. A jelenség kutatása folyamatos, és a jövőben akár az állatok viselkedése is részévé válhat a korai riasztási rendszereknek.
