Hamarosan megnyitja kapuit a Csengeri Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, amely Európa egyik legmodernebb okosbörtöne lesz.
Az 1500 férőhelyes intézmény építési munkálataiban rabokból álló brigád is részt vett, köztük egy korábbi elítélt, aki az Indexnek mesélt az ott tapasztalt furcsaságokról.
Rabok dolgoztak a börtön építésén
Szémüller József, egy újpesti focidrukker, aki korábban egy Fradi-mérkőzés után verekedésbe keveredett és börtönbüntetésre ítélték, 2024 májusában került a csengeri börtön építkezésére. A férfi eredeti szakmája villanyszerelő, mégis vízszerelőként alkalmazták a rabbrigádban.
– „Egy 35 fős csapatot hoztak létre elítéltekből, hogy az új börtön építésén dolgozzunk” – mesélte Szémüller. Állítása szerint a rabbrigád munkája sokszor jobb volt, mint az alvállalkozóké, mert nekik kellett kijavítani a hibáikat.
A börtön építkezésén komoly műszaki problémákat tapasztaltak:
- Rosszul szerelt WC-k és vízvezetékek,
- Meleg víz folyt a WC-ből, míg a zuhanyzóból csak hideg,
- Hibásan kiépített padlófűtés.
– „A műszaki ellenőr is látta a hibákat, és elismerte a munkánkat” – tette hozzá az egykori rab.
Veszélyes munkakörülmények és „rabomobil” balesetek
A rabbrigád minden nap Tiszalökről utazott Csengerbe, ami napi 260 kilométert jelentett. Az út során több veszélyes helyzet is előfordult:
- Durrdefekt a rabszállító járműben,
- Menet közben kiesett a „rabomobil” kereke,
- A kerék egyszerűen elgurult mellettük az úton.
A rabok alapvető védőfelszerelések nélkül dolgoztak, a börtönben kapott ruházat pedig nem volt alkalmas ilyen fizikai munkára.
– „A csövek vágásánál a szikrák többször meggyújtották a műszálas ruhámat” – emlékezett vissza Szémüller. Védőszemüveget csak ritkán kaptak, és az egyetlen kötelező munkavédelmi felszerelés a sisak volt.
A rabok narancssárga kukásmellényt kaptak, hogy megkülönböztessék őket a külsős munkásoktól.
A rabok dicséretet kaptak, de a BvOP tagadja a problémákat
A csengeri okosbörtön egyik vezetője, Biczó László bv. dandártábornok, hivatalosan is megköszönte a rabok munkáját, és parancsnoki dicséretben részesítette őket. Szémüller szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy karácsonyra szabadulhatott.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) azonban teljesen másképp látja a helyzetet.
– „Minden alapot nélkülöző vagdalkozás egy volt fogvatartott részéről” – reagált a BvOP Kommunikációs Főosztálya.
Szerintük a rabok csak segédmunkát végeztek, és semmilyen rálátásuk nem volt a kivitelezési folyamatokra. A BvOP hangsúlyozta, hogy a csengeri börtön a magyar büntetés-végrehajtási rendszer legmodernebb projektje, amelyben innovatív digitális és biztonságtechnikai megoldások kapnak helyet.
A történtek ellenére a csengeri okosbörtön várhatóan az év második felében megkezdi a működését, és az egyik legfejlettebb büntetés-végrehajtási intézménnyé válik Európában.
